Néha az kell, hogy támogassunk valakit. Néha pedig az kell, hogy mások támogassanak minket.
Sokan olyan hosszú ideig meg voltak fosztva mások támogatásától, hogy már el is felejtették, néha erre is szükségük lehet.
Lehet, hogy nem tudjuk kinyújtani a kezünket mások felé. Lehet, hogy olyan emberekkel állunk kapcsolatban, akik nem tudnak, vagy nem akarnak elébe jönni szükségleteinknek. Az is lehet, hogy olyanokkal, akik boldogan reagálnának, ha nyíltan megkérnénk őket valamire.
Ámde valamit fel kell adnunk azért, hogy megtehessük. Le kell mondanunk a mártír vagy áldozat szerepétől. Ha kérjük azt, amit szeretnénk, vagy amire szükségünk van, és mások eleget tesznek a kérésünknek, már nem tehetjük meg, hogy később megbüntessük vagy ellökjük őket magunktól azért, mert csalódást okoztak.
Lehet, hogy el kell engednünk sok félelmünket, hogy megtapasztalhassuk azt a meghittséget, amely annak lesz köszönhető, hogy megengedjük valakinek, hogy szeressen és támogasson. Lehet, hogy azt is meg kell tanulnunk, hogyan legyünk elégedettek és boldogok.
Engedd meg másoknak, hogy melléd álljanak!
Ma nyitottan figyelem, másoktól mire van szükségem és nyíltan kérni fogom. Megengedem, hogy mások mellém álljanak.
|
