„Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt? Hogy szép volt. És okos, mint a nap. Hogy szerette Mozartot és Bachot. És a Beatlest. És engem. Egyszer, amikor éppenséggel egy kalap alá vett ezekkel a zenei példaképekkel, és megkérdeztem, mi a sorrend, mosolyogva azt válaszolta: betűrend szerinti. Akkor én is mosolyogtam. De most csak ülök és töprengek, vajon a keresztnevemen sorolt be – mikor is csak Mozart kullog utánam –, vagy a vezetéknevemen, mikor is beékelődöm Bach és a Beatles közé. De az első nem lehetek semmiképp, s ez valami ostoba okból pokolian dühit, mivel világéletemben azt képzeltem, hogy nekem mindenben az elsőnek kell lennem. Tudják: családi örökség.” A kisregény első benyomásra konvencionális, hollywoodi ízű történet: Oliver Barret, e néven a negyedik, dúsgazdag bankárfi, harvardi egyetemista, éltanuló, válogatott jéghokizó és nagy szívtipró, megismerkedik az egyetemen Jenny Cavillerivel, aki tehetséges zongorista, középcsinos, szemtelen és nagyszájú kislány, egy szegény pék lánya. Hamarosan hevesen egymásba szeretnek és elhatározzák, hogy összeházasodnak. Az idősebb Oliver Barret, a zord atya nem egyezik bele a házasságba, nézete szerint fiának előbb el kellene végeznie a jogot és a társadalmi szakadék is akadály. Az elégedetlenség, a generációs ellentét most szakításban robban ki apa és fia között. Jenny a házasságkötés után a párizsi ösztöndíj helyett tanítani kezd, Oliver tanul, keményen és nehezen élnek. Oliver kitűntetéssel végez, tüstént pompás állást kap, és végre társadalmi rangjukhoz méltóan élhetnek. Csak egy baj van: nincs gyerek. Egy orvosi vizsgálatnál kiderül, hogy Jennynek gyógyíthatatlan leukémiája van; gyorsan közeledik a vég: kórház, halál, fájdalom, meg kell a szívnek szakadni. Majdnem meg is szakad: Oliver végül szerető atyja karjai között sírja ki fájdalmát. Ezt a rengeteg banalitást az író kitűnően adja el: van atmoszférateremtő érzéke (hiteles és meggyőző az egyetemi környezet, a fiatalság légköre), nagyon jók a dialógusai, s halvány illatként még némi poézist is belecsempész az első személyben előadott kisregénybe. [Letöltés]
webmester szerint:Kedves Menyhe9rt Le1szlf3!d6rfclf6k, hogy d6nt is a hagalltf3ink kf6zt kf6szf6nthetem. A felvettet ke9rde9seinek nagy re9sze9re megkaphatja az előade1sainkbf3l a ve1laszt. A me1r elhangzott előade1sok az Archedvum' menfcpont alatt letf6lthetők. Aje1nlom figyelme9be Reisinger Je1nos Jelene9sek kf6nyve9ről szf3lf3 sorozate1t, amelyet rf6videsen isme9tle9sben is fogunk adni. Az elpecse9tele9sről: radio.adventnet.hu/mp3/eloadasok/evangelizacio/Jelenesek_RJ_Debrecen/07 A harmadik pecsettol az elpecseltetesig.mp3A milleniumrf3l: radio.adventnet.hu/mp3/eloadasok/evangelizacio/Jelenesek_RJ_Debrecen/24 A millenium.mp3Ke9t tanfa: radio.adventnet.hu/mp3/eloadasok/evangelizacio/Jelenesek_RJ_Debrecen/11 Az ateizmus a tortenelem szinpadan.mp3dcdvf6zlettel: Webmester
