A Biblia egyik részében olvashatunk egy olyan fantasztikus és annyira
hihetetlennek tűnő történetet, melyet megismerve azt mondhatnánk, hogy
ez aztán tényleg nem történhetett meg! Pedig ahogyan sok más csodálatos
biblikus esemény, úgy a három héber férfi története is megmagyarázható.
Nabukodonozor uralkodása idején a babiloni fogságban levő
zsidók legnagyobb része igen szerény, mondhatni, rabszolgai körülmények
között élt. A Választott Nép tagjai közül csak igen kevesen voltak
képesek elérni azt, hogy kivételezett helyzetben legyenek. Ezen kevesek
közé tartozott három fiatalember, Sidrák, Misák és Abednégó,
akik annak köszönhették, hogy az uralkodó legfőbb tanácsadói lehettek,
hogy rendre kitalálták annak álmait, és képesek voltak azokat
jóslatokként értelmezni. A legtöbbször sikerült helyesen jövendölniük,
így Nabukodonozor legfontosabb bizalmasaiként kezelte őket. Az
udvartartásnál azonban nem mindenki nézte jó szemmel a három zsidó ilyen
magas rangra emelését, főleg nem Maruz, a nagyvezér. Egy napon
a király ismét álmot látott, melyben egy oroszlántestű, kecskefejű,
sasszárnyú lény szerepelt. A tanácsadók ezúttal nem tudták mire vélni
ezt a látomást, ám Maruz sikeresen elhitette királyával, hogy ez a lény
nem más, mint az ősi isten, Morduk. A megjelenése pedig intő jel, és
mindenkinek kötelezővé kell tenni az imádatát, hogy elkerüljék az
istenség – Maruz szerint – kilátásba helyezett csapásait. Mindez persze
csak egy aljas húzás volt a nagyvezértől, aki tudta, hogy a zsidók nem
imádhatnak egyéb isteneket, csak saját urukat. Ha Sidrák, Misák és
Abednégó megtagadják Morduk imádatát, akkor azzal elárulják Nabukodonozort is, és ezzel hazaárulást követnek el. Az ilyeneknek pedig égetés a büntetésük.
Nabukodonozor,
aki a korabeli beszámolók szerint már nem volt ura saját elméjének,
elrendelte, hogy ettől fogva mindenki Mordukot imádja, és hozzá
fohászkodjon – kivétel nélkül. Amikor ezt Sidrák, Misák és Abednégó
megtagadta, arra ítélte őket, hogy téglaépítő kemencékbe vessék a
férfiúkat. A kivégzés napján hétszer olyan forróra hevítették a
legnagyobb, háztömb méretű kemencét, mint általában, majd az egyik
csapóajtón keresztül a lángok közé vetették a szerencsétleneket. Fél
órán keresztül csak hevítették tovább a kemencét, majd végre kinyitották
az ajtóit, és legnagyobb megdöbbenésükre a három férfi épségben jött ki
onnan. Hogyan lehetséges ez? Nos, egyes történészek, szakértők,
régészek szerint a valóban hihetetlennek tűnő történet megmagyarázható,
és teljesen hihetővé tehető. A babiloniak ebben a korszakban tényleg
használtak hatalmas méretű kemencéket téglaégetésre. Ezek az eszközök
két emeletesek voltak, és több rekeszből álltak. A mai szakértők ókori
leírások, rajzok alapján számítógépen rekonstruáltak egy ilyen hatalmas
téglaégető kemencét, és azt modellezték, hogy vajon milyen hő eloszlása
lehet egy ilyen szerkezetnek. Az eredmények meglepőek voltak: Kiderült,
hogy a babiloni kemencéken belül igen változatosak lehettek a
hőviszonyok. Amíg a közvetlenül a kénnel felfűtött és levegővel pumpált
magban akár pokoli forróságot is lehetett indukálni – melynek
köszönhetően a kiégetendő téglákon üvegszerű mázréteg keletkezett –,
addig alig néhány méternyire eltávolodva, a hűtőrekeszekben oly mértékű a
hőcsökkenés, hogy ott könnyedén elképzelhető az, hogy néhány percen
keresztül is ott lehet tartózkodni komolyabb sérülések nélkül.
Az
elemzők szerint a három férfit rossz helyen dobták a kemencébe, és így
egyenesen a hűtőkamrába estek, ahol 70-80 fokos hőség lehetett.
Kétségtelen tény, hogy hosszú távon ez is elviselhetetlen, ám a
rekeszeket egymástól elválasztó igen vastag és jó hőszigetelési
képességgel bíró falak hathatósan tartották távol a központi rész
iszonyatos forróságát. Sidrák, Misák és Abednégó csodája tehát lehet egy
elképesztő és döbbenetes véletlen is. A csapóajtók kinyitása után a
három férfinak néhány másodperc alatt át kellett sétálnia a gyorsan hűlő
további rekeszeken, és már kint is voltak a szabadban – mindenki
őszinte csodálatára. Nabukodonozor pedig tudomásul vette, hogy egy az
isten, és az bizony a héberek teremtő ura.