Az
évtizedek óta kísértő, mára az összeesküvés-elméletek kedvelői által is
megfejteni kívánt fatimai jóslatok a Vatikán egyik illetékese szerint
"nem rejtenek titkokat egy közelgő apokalipszisről".
1917-ben
három írástudatlan portugál pásztorgyermeknek hat hónapon keresztül egy
fehér ruhába és fátyolba öltözött, fénysugárral övezett női alak jelent
meg egy tölgyfabokorban. Először május 13-án, a vasárnapi mise után
délelőtt tűnt fel a lény, aki - bár a gyermekek kérdései ellenére ekkor
még nem fedte fel kilétét - megparancsolta, hogy a tízéves Lucia, a
kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta fél éven át minden hónap
azonos napján jöjjön el ugyanarra a helyre, ahol titkokat közöl
majd velük.
Az
ott elmondott jóslatokat egyikük, a később apácának álló Lucia Dos
Santos írta le. A nővér a titkok közül kettőt 1941-ben fedett fel: az
első egy pokolról szóló látomás volt, míg a második a két világháborút
és Oroszország kommunizmusból kereszténységbe történő visszatérését írta
le. A harmadik titkot 1959-ben egy lezárt borítékban küldte el XXIII.
János pápának, amely azonban 1960 után is az egyik vatikáni fiók mélyén
maradt. Egyes magyarázatok szerint az egyházfő azért döntött a
közzététel megtagadása mellett, mert már zajlottak a II. vatikáni zsinat
előkészületei.
A titkolózás számos spekuláció forrása lett:
egyesek attól tartottak, hogy a Madonna üzenete a közeli világvégére
vonatkozik, vagy az egyház súlyos belső válságát jelzi előre, amelyet az
ateizmus és szekularizáció beszivárgása idéz elő. Egy apáca például azt
állította, a titok arról szól, hogy Krisztus muszlimként fog
visszatérni a földre. A harmadik fatimai titkot végül 2000-ben fedték
fel, és az illetékesek szerint az 1981-es, II. János Pál pápa elleni
merényletet írta le.
A
katolikusok egy része szerint azonban mindez csak mese, mert a jóslatok
jóval nagyobb titkot rejtenek, és a világ végével kapcsolatos
jövendölést csak azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék a
hatalmas pánikot. A pletyka akkor kapott erőre, amikor Ratzinger
bíboros, a mai XVI. Benedek pápa egy 1984-es interjúban azt sugallta,
hogy a titok "a hit, a kereszténység és ezáltal a világ létét fenyegeti".
Szerinte a harmadik titokban rejlő üzenet összefüggésben van a
Bibliában leírtakkal is. Az esetet később Antonio Socci újságíró
próbálta kinyomozni, aki azonban a Vatikánban szinte minden szinten
falakba ütközött.
A most 91 éves
Loris Capovilla érsek, II. János Pál pápa egykori magántitkára szerint
egyáltalán nem igaz, hogy a Vatikán a világ végével kapcsolatos jóslatot
őrizné. Capovilla a Daily Telegraph tudósítása szerint jelen volt a
boríték 1959-es felnyitásakor, és szerinte nincs szó sem apokaliptikus
jóslatról, sem pedig egy elrejtett, negyedik próféciáról.
Morvay Péter:
Közzétették a harmadik titkot
A leleplezett Fátima
Jelenések 13-án
A fátimai jelenések története szorosan
összefonódott a katolikus egyház és a kommunizmus huszadik századi
küzdelmével. A bolsevik forradalom évében, 1917-ben három írástudatlan
portugál pásztorgyermeknek hat hónapon keresztül egy fehér ruhába és
fátyolba öltözött, fénysugárral övezett női alak jelent meg egy
tölgyfabokorban. Először május 13-án, a vasárnapi mise után délelőtt
t?nt fel a lény, aki – bár a gyermekek kérdései ellenére ekkor még nem
fedte fel kilétét – megparancsolta, hogy a tízéves Lucia, a kilencéves
Francesco és a hétéves Jacinta fél éven át minden hónap azonos napján
jöjjön el ugyanarra a helyre, ahol titkokat fog közölni velük.
A faluban nem voltak ismeretlenek a misztikus élményekről szóló
beszámolók. Fátimától nyolc kilométerre fekszik egy Milagres ("csodák")
elnevezés? település, ahol az elmúlt századokban a Sz?z kilenc jelenését
jegyezték már fel. A leghíresebbet 1707-ben egy Agostinho de Santa
Maria nev? szerzetes a "Csalánbeli Miasszonyunk megjelenése" címmel
örökítette meg. Az elmaradott portugál falu egyike a régióra jellemző
zárt faluközösségeknek. A településen 1920-ban 2500-an éltek, és a
felmérések szerint a női lakosság körében szinte teljes, 92 százalékos
volt az írástudatlanság.
A hely másik jellegzetessége, hogy nevét – bár utóbb katolikus források
ezt igyekeztek cáfolni – a mór-arab megszállás idején kapta, Mohamed
próféta leányáról, Fátimáról. (Az iszlám vallásban különleges
tisztelettel övezett leány neve egyébként tavaly már bejárta a
világsajtót, amikor az ENSZ a Föld bolygó hatmilliárdodik lakosának egy
boszniai muzulmán asszony, Fátima Nevic kisfiát választotta ki. Az anyát
és gyermekét Kofi Annan főtitkár személyesen üdvözölte, míg
Bangladesben és Londonban felvonulást rendeztek tiszteletükre.)
Üzenet Oroszországnak
Ebben a misztikával átitatott és a
világtól elzárt környezetben gyorsan híre ment a "csodának". Hónapról
hónapra egyre nagyobb tömeg követte a gyermekeket, jóllehet a
szemlélődők nem láttak mást, csak a három kis pásztort.
A három kisgyermek közül ketten, Francisco és Jacinta nagyon hamar, még
tízéves koruk előtt spanyolnáthában és tüdőgyulladásban elhunytak, így a
jelenés során rájuk bízott titkokat az egyetlen túlélő, a ma 93 éves
Lucia elbeszélése alapján ismeri a világ. A gyermekkorától apácaként
nevelt legidősebb leány az első jelenést így mondta el: "...Előttünk egy
kis tölgy tetején egy csupa fehérbe öltözött hölgyet láttunk. Ragyogóbb
volt, mint a nap, és olyan fényt sugárzott, ami tisztább és erősebb
volt, mint a gyöngyöző vízzel teli kristálypoháré, amikor a t?ző nap
sugarai átvilágítják." A jelenés azt állította, hogy a mennyből
érkezett, és búcsúzóul felszólította a gyermekeket, hogy imádkozzák
buzgón a rózsafüzért, hogy "megnyerjétek a világ számára a békét, és
véget érjen a háború."
A ragyogó lény a további találkozások során elmondta: az akkor még dúló
első világháború hamarosan véget ér, de nemsokára egy másik, még
pusztítóbb kataklizma fog kitörni. A jövendölések másik része
Orosz-országgal volt kapcsolatos, amely a fátimai lény szerint
"világszerte elterjeszti a tévelygéseit, háborúkat és az egyház
üldözését okozva ezáltal". A katasztrófát – úgymond – csak az előzheti
meg, ha Oroszország megtér az ateizmusból.
Az utolsó jelenés alkalmával a gyermekek megismerhették látogatójuk
nevét: "Én vagyok a Rózsafüzér Asszonya – mondta –, aki arra hivatott,
hogy megjobbítsa az emberek életét." Ekkor árulta el a nevezetes
harmadik titkot is, amely – szemben a több mint fél évszázada
nyilvánosságra hozott első két üzenettel – csak most, a Jubileumi Évben
vált ismertté. A búcsút követően egy természetfelettinek t?nő jelenséget
láthatott az öszszegy?lt tömeg: a nap elkezdett forogni, "táncolni" az
égen, miközben morajlás hallatszott. Ez a látvány mintegy megpecsételte a
gyermekek történeteit. A Vatikán rövid időn belül, már 1930-ban a neves
franciaországi kegyhelyhez, Lourdes-hoz hasonló pápai jóváhagyásban
részesítette Fátimát. A ma nyolcezer lakosú falu, amelyet II. János Pál a
"világ oltárának" nevezett, évente több mint ötmillió zarándokot fogad,
ezzel vetekszik a múlt században – szinten pásztorgyermekek által
látott jelenéseknek köszönhetően – híressé vált franciaországi
kegyhellyel.
Birodalmi aranytömbök
A portugál kegyhely a politikai tartalmú
jövendölések következtében gyorsan hatalmi játszmák résztvevője lett. A
népszer? zarándokhely katolikus vezetői 1926-ban felsorakoztak az akkor
hatalomra jutó portugál "puha fasizmus", az Estado Novo mögé. Az
Európa-szerte, különösen a szomszédos Spanyolországban terjedő
kommunista métellyel szemben keresztes hadjáratot hirdető "Új Rend"
örömmel fogadta a fátimai támogatást, amely mintegy természetfeletti
megerősítést adott a mozgalomnak.
Lucia nővér 1927-ben újabb üzenetet kapott, amelyben a Madonna
engedélyezte, hogy az első két titkot nyilvánosságra hozza, ám a
harmadik jóslatról 1944-ig csak ő tudott. Ekkor levélben küldte el az
üzenetet XII. Pius pápának, de kikötötte, hogy azt legkorábban csak
1960-ban lehet közzétenni. A második világháborús magatartása miatt
sokat vitatott egyházfő volt az első, aki kijelentette magáról: "Fátima
pápája vagyok". Megfigyelők szerint nem véletlen, hogy boldoggá avatását
éppen a kultusz iránti ragaszkodásában őt követő utóda, II. János Pál
szorgalmazza.
XII. Pius eltökélt antikommunizmusában alighanem a fátimai üzenetek is
szerepet játszottak. A fő gonosznak tekintett Szovjetunió ellen háborút
indító náci birodalommal szemben – az 1933-as német–vatikáni,
úgynevezett birodalmi konkordátum mellett – a Madonna üzenetei is
megnehezíthették a nyíltabb pápai állásfoglalást. A kegyhely főterét
ekkorra már Fehér térnek nevezték el, ezzel is kifejezve a szembenállást
– egy portugál püspök találó magyarázata szerint – a Vörös térrel.
A háború alatt a fátimai kegyhely a jámbor zarándokok adományain kívül
más forrásból is gyarapodott. A Visao cí-m? portugál hetilap idén
márciusban számolt be arról, hogy a szentély kincstárában egészen
1986-ig őriztek náci eredet? aranyrudakat. Egy 1976-os kimutatás szerint
a négy darab, "Berlin-1942" feliratú és a Harmadik Birodalom jelképével
ellátott aranytömb összesen 50 kilót nyomott. Portugália – amely
semleges államként a világháború során egyaránt kapcsolatban állt a
tengelyhatalmakkal és a szövetségesekkel – kereskedelmi szállítások
fejében jutott a náci aranyhoz. Amikor a kegyhely vezetői úgy döntöttek,
hogy bevételeik egy részét aranyba fektetik, a lisszaboni jegybank
ebből a kétes eredet? készletből adott el, így kerültek a kincsek
Fátimába. A tömböket aztán a nyolcvanas években eladták, hogy a
zarándokhely fejlesztésének költségeit fedezzék.
"Mária, anyám"
A harmadik fátimai titkot őrző boríték
1960 után is az egyik vatikáni fiók mélyén maradt. Egyes magyarázatok
szerint XXIII. János pápa, aki 1959-ben olvasta el az üzenetet, amiatt
döntött a közzététel megtagadása mellett, mert már zajlottak a II.
vatikáni zsinat előkészületei. Erre a rendezvényre a Szovjetunióból is
szerettek volna küldötteket hívni, így az antikommunista látomás
emlegetése nem volt éppen időszer?.
A titkolózás számos spekuláció forrása lett. Egyesek attól tartottak,
hogy a Madonna üzenete a közeli világvégére vonatkozik, vagy az egyház
súlyos belső válságát jelzi előre, amelyet az ateizmus és szekularizáció
beszivárgása idéz elő. Egy apáca például azt állította, a titok arról
szól, hogy Krisztus muszlimként fog viszszatérni a földre. 1981-ben egy
ausztráliai volt trappista szerzetes az ír Aer Lingus légitársaság
repülőgépét térítette el, 113 utassal a fedélzetén. Váltságdíjként –
eredménytelenül – azt követelte, hogy a Vatikán hozza nyilvánosságra a
fátimai titkot.
A rejtély hamarosan ismét a figyelem középpontjába került. 1981. május
13-án, a fátimai jelenések kezdetének évfordulóján a római Szent Péter
téren egy török merénylő, Ali Agca súlyosan megsebesítette II. János
Pált. A történtek részleteit a pápa titkára, Stanislaw Dziwis mondta el
Aura Miguel újságírónak. A titok, ami a pápát vezeti cím? könyvében
Miguel leírja, hogy amikor a súlyosan sebesült egyházfőt a közeli
Gemelli kórházba szállították, az operáció előtt az eszméletét vesztő
pápa utolsó szavai lengyelül ezek voltak: "Mária, anyám".
Az ötórás m?tétet követően a titkár másnap emlékeztette János Pált arra,
hogy a merénylet a május 13-i évfordulón történt. A pápa ekkor azonnal a
kórházba kérette a fátimai jelenésekről szóló teljes vatikáni levéltári
dokumentációt. Felépülése után II. János Pál elmondta: életben
maradását a fátimai sz?znek köszönheti, mivel a lövés előtti pillanatban
egy, a portugáliai kegyhelyről származó medált pillantott meg az előtte
álló kislány nyakában. A merénylő éppen akkor tüzelt, amikor a pápa
lehajolt, hogy megdicsérje a hitbuzgó lányt. Az egyházfő szerint a
kilőtt golyót egy női kéz térítette el útjából.
Amikor 1985-ben a merénylőt bíróság elé állították, Agca magán kívül
ordította a tárgyalóteremben, hogy gyilkossági kísérlete hátterében
éppen a harmadik fátimai titok áll, és hogy a bírák, úgymond, a pápát
kérdezzék az okokról, mert ő birtokában van a rejtély megfejtésének.
Nem kis meglepetést keltett, amikor a pápai mise során Angelo Sodano
bíboros most váratlanul felfedte Fátimában a harmadik üzenet lényegét.
Elmondta, hogy a kijelentésben szó van arról, hogy egy "fehérbe öltözött
püspök" a "földre hull, mintegy halálosan megsebesítve egy fegyvertől".
A bejelentés váratlanságára utalhat az is, hogy a Vatikán a teljes
szöveget csak néhány héten belül hozza nyilvánosságra – a Hittani
Kongregáció vezetőjének, Ratzinger bíborosnak magyarázó szavai
kíséretében. Annyit azonban Sodano bíboros is egyértelm?vé tett, hogy a
látomás idézett része értelmezése szerint az 1981-es római merényletben
teljesedett be.
Vannak, akik felvetik a kérdést, hogy miként emlegethette több mint tíz
éve Ali Agca a merénylet okaként a fátimai titkot, amikor az csak most
kerül nyilvánosságra? A török, aki eddig is arra hivatkozott, hogy csak
"eszköz volt egy magasabb akarat kezében", most még meggyőzőbben
hangoztathatja, hogy tette eleve elrendelt volt.
A Kelet meghódítása
A Szeplőtelen Szív kultusza új politikai
dimenziót kapott, amikor 1982-ben, a merénylet első évfordulóján II.
János Pál a római Szent Péter bazilika előtt egy fátimai Miasszonyunk
szobor jelenlétében a világot és Oroszországot felajánlotta a sz?znek.
Az esemény fontosságát jelezte, hogy a pápa előzetesen felkérte a világ
valamennyi püspökét – az ortodox főpapokat és egyes protestáns vezetőket
is –, hogy csatlakozzanak a felszenteléshez. A ceremóniát 1984-ben
megismételték, azzal kiegészítve, hogy a pápa elrendelte: építsenek egy
kis kápolnát a lengyel–szovjet határon, amelybe a Rómában felavatott
szobrot kellett elhelyezni arccal Moszkva felé. Azok a katolikus
szerzők, akik a fátimai jelenés világpolitikára gyakorolt hatását
vizsgálták, úgy vélik, hogy ezek a rítusok szerepet játszottak a lengyel
ellenállás megerősödésében és abban, hogy 1985-ben a Vatikán iránt
sokkal nyitottabb Gorbacsov került a pártfőtitkári székbe.
A vasfüggöny mögött először Magyarországon nyílt lehetőség arra, hogy
megismételjék a római felajánlási szertartást. 1988-ban, Szent István
halálának 950. évfordulóján Paskai László bíboros érsek a teljes magyar
püspöki kar jelenlétében az országot a Miasszonyunk oltalmába ajánlotta.
A bíboros két évvel később, 1990 júliusában Fátimába utazott, ahol
elmondta: meg van győződve arról, hogy a kommunizmus veresége és a
vasfüggöny megnyílása közvetlenül a Sz?zanya beavatkozásának volt
köszönhető. Ez a fordulat nagy reményeket keltett az ország és tágabb
értelemben a volt keleti blokk térségének katolikus
újraevangelizálásában.
1994-ben újabb kapcsolat jött létre Magyarország és a fátimai kegyhely
között. Egy hónappal a választások után, június 11-én Egerből indult el
az a különleges körút, amelynek során a fátimai kegyszobor egy másolatát
végighordozták az országon. A több mint háromhónapos sorozat szeptember
26-án zárult Budapesten.
A Mária nevét zászlójára t?ző antikommunista kereszteshadjárat a
kilencvenes években is folytatódott. Legutóbb 1998-ban a világsajtó
által is kitüntetett figyelemben részesített kubai zarándoklat
középpontjában szintén egy kultuszszobor, az el cobrei "fekete sz?z"
megkoronázása állt.
Jelenések toplistája
1928 és 1970 között 135
Mária-jelenést jegyeztek fel a világon. Az MTI internetes oldalán közölt
összeállításból kiderül, hogy a legtöbb, szám szerint 71 Olaszországban
történt, de Franciaország (27) és Németország (19) szintén a Mária
által gyakran látogatott régiók közé tartozik. Időszakonként is jelentős
hullámzást mutatnak a jelenségek. Legtöbb megjelenés a háború után,
1947-ben (18) és 1948-ban (20) történt. Érdekes szociológiai
megfigyelés, hogy ez a hullám szinte pontosan egybeesik az ugyanezen
években tetőző "repülő csészealj" észlelésekkel. Később – az 1954-es
évet leszámítva – évente 10 alatt volt a Máriának tulajdonított csodás
megjelenések száma, sőt a II. vatikáni zsinat idején, a hatvanas évek
elején szinte meg is szűntek a "látogatások".
A négy legjelentősebb európai Mária-kultuszhely
|