Az évek múlásával bizonyos dolgokról azt hisszük, hogy
történelmi tények, pedig nem azok. Ezek a történelmi tévedések
átvészelik a különböző korokat, és továbbra is félrevezetik az
embereket. Az alábbiakban kevéssé ismert történelmi tévedéseket sorolunk
fel.
A rodoszi kolosszus
Számos ókori és modern képen találkozhatunk a világ hét csodájának
egyikével, ahogy szétvetett lábakkal áll a kikötő bejáratánál, miközben a
hajók lassan beúsznak a lába között. Az i.e. 292 és 280 között
készített hatalmas, 30 méteres szobor (az ókori világ legmagasabb
szobra) a görög Héliosz istent ábrázolta. A közhiedelemmel ellentétben a
szobor nem szétterpesztett lábakkal állt, hanem csak a kikötő egyik
oldalát foglalta el kissé szétnyílt lábaival.
A salemi boszorkányok elégetése.
1692-ben és 1693-ban a Massachusetts állambeli Salem városában
boszorkányüldözés kezdődött, amelynek 20 halálos áldozata volt. Több
mint 150 embert állítottak bíróság elé boszorkányság vádjával. A
közfelfogással ellentétben a boszorkányokat nem égették meg, hanem
felakasztották. A 20 elítéltből 14 nő és 6 férfi volt. Mindegyiket
akasztás általi halálra ítélték, de egyikőjük már a kivégzés előtt
meghalt.
Salome Keresztelő János fejét akarta?
A Biblia szerint Heródes király végeztette ki Keresztelő Jánost, és
fejét odaajándékozta lányának viszonzásul azért, mert Salome táncolt a
születésnapján. A legtöbben úgy hiszik, hogy a gyilkosság Salome
kívánságára történt, mert János visszautasította a közeledését.
Valójában Heródiás, Salome anyja akarta János halálát, Salome csak
tolmácsolta a kérést. Márk evangéliumában (6:22-25) ez olvasható: `És
ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék
Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a
mit akarsz, és megadom néked. És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz
tőlem, megadom néked, még ha országom felét is. Az pedig kimenvén, monda
az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.
És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom,
hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.` A
történetet operában, versben és a képzőművészetben is többször
feldolgozták.
Edison találta fel a villanyégőt?
Thomas Edison nem csak a villanyégőt nem találta fel, de sok más dolgot
sem, amit neki tulajdonítanak. Ravasz üzleti érzékkel lopta el,
tökéletesítette és szabadalmaztatta mások találmányait, mielőtt az igazi
feltalálók észbe kaphattak volna. Könyörtelen ember volt, aki rossz
hírbe keverte kollégáit, csakhogy saját népszerűségét növelje. Edison
1880-ban szabadalmaztatta az elektromos villanyégőt, de a
villanyvilágítást már jóval hamarabb feltalálták. 1840-ben Warren de la
Rue, angol csillagász és vegyész platinatekercset tett egy
elektroncsőbe, amelyen áramot vezetett keresztül. Így jött létre a világ
első villanyégője - 40 évvel Edison előtt.
Johanna nőpápa
A mítosz szerint egy fiatal nő
papnak öltözve Rómába ment, hogy ott tanuljon. Ott végül pápának
választották, de egy pápai körmenet alkalmával megindult nála a szülés,
mire a felháborodott tömeg megkövezte. Johanna pápa azonban valójában
sohasem létezett. A mítosz valószínűleg a 13. században keletkezett
Martin Polonus, lengyel krónikaíró tollából, aki Johanna pápaságát a 9.
századba helyezi. Ebből a korszakból azonban semmilyen katolikus forrás,
de még az egyház ellenségei sem tesznek említést egy női pápáról. A
Katolikus Enciklopédia így ír erről: `IV. Leó és III. Benedek pápa
között, ahová Martinus Polonus helyezi, nem lehetett semmilyen más pápa,
mivel IV. Leó 855. július 17-én halt meg, és a papság és a római nép
rögtön a halála után megválasztotta III. Benedeket, akit azonban
szeptember 29-ig egy ellenpápa miatt nem lehetett beiktatni. A
pénzdarabokon III. Benedek és a 855. szeptember 28-án elhunyt Lothár
császár együtt szerepel, így Benedeket már ezen időpont előtt elismerték
pápának." Philip Jenkins szerint a legenda feléledése a katolikus
ellenes és feminista vágyálom eredménye.
"Egyenek kalácsot"
A híres mondás Marie Antoinette, francia királynőtől származik, aki azt
mondta: "Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot."
Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem
jelentette ugyanazt, mint ma. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény
volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a
finomabb péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk,
hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi
ilyesmit nem mondott. A neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau
Vallomások c. művéből származnak, amely sok évvel a királyné uralkodása
előtt íródott. Rousseau egy hercegné szájába adja a szavakat. A legenda
valószínűleg a forradalom utáni királyellenes propaganda részeként
alakult ki, amikor a királyt és feleségét kivégezték.
Néró hegedült, miközben Róma égett?
I. sz. 64. július 18-ról 19-re virradó éjszaka hatalmas tűzvész
pusztított Rómában. Az eseményt övező egyik legismertebb legenda szerint
Néró hegedült, miközben Róma égését figyelte, később pedig a romok
helyén építette fel új palotáját. Suetonius és Cassius Dio szerint Néró
színpadi kosztümben a Trója elfoglalásáról szóló dalt énekelte, miközben
a város égésében gyönyörködött. Tacitus szerint ez csupán pletyka, és
Néró, amint meghallotta a tűzvész hírét azonnal visszasietett Rómába,
hogy a mentést megszervezze, amelyet saját pénzéből fizetett. A tűzvész
után megnyitotta palotáját, hogy menedéket nyújtson a hajléktalanoknak,
és az éhínség megakadályozására élelmiszert hozatott. A katasztrófa után
új várostervet készített. Az épületeket téglából, és egymástól nagyobb
távolságra építették. Néró új palotát is építtetett (Domus Aurea) a tűz
által elpusztított területen. A hegedűt egyébként is Róma égése után
1100 évvel találták fel.
|