Alkésztisz
királylány apja azt a kikötést adta leánya kérõinek, hogy olyan
fogattal érkezzenek, melyet egy oroszlán és egy medve (vagy vaddisznó)
húz egymás mellett. Admétosz Apollón isten segítségét kérte, aki
szívesen segített neki, mert Admétosz méltányos volt vele mikor az isten
a szolgálatában állt. Így hát Admétosz megjelent a fogatot hajtva és
elnyerte Alkésztisz kezét.
Aigisz
Amaltheia kecske bõrébõl
készült pajzs, amit Zeusz hálából készített a kecske halála után. Az
isten gyakran használta csatában, egyik mellékneve is "aigisztartó"
lett.
Mások szerint az aigisz Zeusz, a fõisten és lánya, Athéné
öltözéke. Rövid köpenyféle arany rojtokkal, általában a vállukon
viselték.Az aigisz zeusz hatalmának szimbóluma, megvédi az istent és
megrémíti az ellenségeit. Héphaisztosz, az istenek kovácsa készítette
Zeusznak, de késõbb Athéné mindennapi öltözékévé vált. Képeken Athéné
aigiszét kígyókkal díszatett mellvértként vagy pajzsként ábrázolták, nem
ritkán Medúza-fõvel, ami azonnal kõvé változtatta az istennõ
ellenségeit. Az öltözéket néha más istenek is viselték (pl. Démétér).
Achilleusz pajzsa
Miután
Akhilleusz egy összecsapásban elvesztette vértezetét és fegyvereit
Trója alatt, anyja, Thétisz újak készíttetett neki Héphaisztosszal, az
istenek kovácsával. A pajzs különösen szép lett, leírására külön éneket
szentel Homérosz. Az egyszerű nép munkáját és hétköznapjait jeleníti meg
békeidõben, több körben. A pajzs erõs lett és nagyon szép munka.
Álomdoboz
Kicsiny
ládikó, melyet az Alvilágból kellett Pszükhének fölhoznia, hogy
elnyerhesse Aphrodité áldását az Erósszal kötött házasságára. A dobozka
halálos álmot rejt: ha kinyitják (ezt tette Pszükhé is), az ember
szemére száll és ott marad, az áldozat pedig elalszik örökre. Csak egy
istenség fejtheti le onnan (ezt tette Erósz is) és teheti vissza a
dobozba.
Ambrózia
A görög és római istenek eledele, vagy
(más mítoszok szerint) az istenek illatszere vagy kenõcse. Egyesek
szerint a galambok hordják fel az Olümposzra.
Aphrodité fogata
A
szépség és szerelem istennõje saját, csodálatos arany fogatán utazott,
melybe szent állatai, galambok és verebek voltak befogva. Mivel a
szerelem istennõje nagyon könnyű volt, ezek a kis állatok vontatták
kocsiját a légen át, ha valami dolga támadt az Olümposzon kívül. (ld.
Istenek kocsijai)
Aphrodité öve
Szépséges arany öv, melyet a szerelem istennõje hordott és féltékenyen õrzött. Csodálatosan széppé tette viselõjét.
Apollón fogata
Apollón fogata elé fehér lovak voltak befogva. (ld. Istenek kocsijai)
Apollón íja
Aranyból
készült íj a hozzá tartozó nyilakkal. Apollón ezzel járt vadászni és
harcba egyaránt, a nyilak sohasem tévesztettek célt.
Apollón lantja
A
hangszert az isten Hermésztõl kapta cserébe a két megevett tehenéért.
Az elsõ lant a világon, Hermész találta fel és készítette teknõsbéka
páncéljából. Apollón csodálatosan tudott rajta játszani, ezzel lett a
múzsák vezetõje.
Aranygyapjú
Az Athamasz Iólkoszi király
nyájához tartozó aranygyapjas kos bõre. Phrixosz és Hellé az õ
segítségével menekült Kholkiszba. Phrixosz ott a gyapjat egy sárkány
õrizetére bízta. Sok évvel késõbb expedíció indult a visszaszerzésére
Iólkoszból: a híres Argonautika. Az Argó és hajósai sikerrel
visszahozták a gyapjat és Zeusz szentélyében helyezték el. A Kos
csillagképben látható az égbolton.
Argó
Az aranygyapjú visszaszerzésére szervezõdött expedíció hajója. Építõje, az athéni Argosz után kapta a nevét. Harmincevezõs, könnyű és csodálatosan megépített alkotmány volt. Miután az argonauták sikerrel teljesítették küldetésüket, a hajót Poszeidón iszthmoszi templomában helyezték el, de egy idõ után már csak a tatja állt ott, mivel az orr-rész Iászón halálát okozta és ezzel ne volt méltó arra, hogy egy templomban álljon. Mikor kifosztották Poszeidón szentélyét i.e. 146-ban, az Argó eltűnt. Három részben látható az égbolton is: Hajógerinc (Carina), Hajófar (Puppis) és a Vitorla (Vela). Az északi féltekérõl azonban csak részben vagy egyáltalán nem látható.
Ariadné fonala
A mára már szállóigévé vált aranyfonal eredetijét a krétai Minósz király és Pasziphaé királynõ lánya, Ariadné ajándékozta Thészeusznak, hogy épségben kitalálhasson a krétai Labirintus útvesztõjébõl. A gombolyagnyi aranyfonál mára a jó megoldás, a segítség szimbólumává vált, bár az eredeti tárgy még külön varázserõvel nem rendelkezett.
Ariadné koronája
Miután Thészeusz hűtlenül elhagyta Naxosz szigetén, Ariadné királylányra Dionüszosz talált rá, és feleségül vette. Csodálatos koronát is tett a fejére, amelyet késõbb az égboltra emelt csillagképként: ez a Corona Borealis, az Északi Korona.
Arthemisz fogata
A vadászat szűz istennõjének fogatát unikornisok (egysz*rvúak) húzták, ha nem gyalogosan járta az erdõt nimfái élén. (ld. Istenek kocsijai)
Arthemisz íja
Arthemisz íja egyesek szerint ezüstbõl, mások szerint aranyból volt. Ez volt elsõ kívánsága, mikor Zeusz megkérdezte, mit szeretne kapni: olyan íjat és nyilakat, amilyenek a bátyjának is vannak. Mivel azonban Arthemisz Hold-istennõ, íja és nyilai ezüstbõl készültek. Akárcsak Apollón fegyvere, ezek sem tévesztettek célt soha, de fájdalom nélkül öltek.
Athéné tükörpajzsa
Mikor
Perszeusz, a görög hõs Medúza ellen indult, Athéné figyelmeztette, hogy
ne nézzen a szörnyetegre, mert menten kõvé változik az iszonyattól. A
gorgó tükörképe azonban nem tehett kárt benne, így hát Athéné a saját
tükrös pajzsát tartotta Perszeusz elé, és a hõs abban figyelte
ellenfelét, akit sikerrel legyõzött.
Dionüszosz fogata
A bor és mámor görög istenének fogatát párducok húzták, ezt vette körül õrjöngõ csapata. (ld. Istenek kocsijai)
Eileithüia lánca
Kilenc rõf hosszú színarany lánc, melyet az istennõ azért kapott többi nõtársától, hogy Apollónt világra segítse.
Erósz fogata
A
szerelem istenének fogatát, ha éppen abban utazott és nem szárnyain
repült célja felé, leopárdok vontatták. (ld. Istenek kocsijai)
Erósz nyilai
Erósz,
a szerelem kis istene egy arany íjjal és a hozzá való nyílvesszõkkel
volt felszerelkezve. A nyílvesszõk között voltak aranyhegyűek (ezek
szerelmet keltettek annak szívében, akit eltalált vele) és ólomhegyűek
(ezek fásulttá tették az áldozatot minden szerelem ellen). Erósz saját
belátása (és néha más istenek kérése) szerint lõtte célba ezeket a
gyerekded játékszernek tűnõ nyilakat, amik azonban nem egy halandó végét
okozták. Az istenek pedig jobban tették, ha illendõen meghálálták Erósz
játékát – mert bizony õket sem kímélte.
Hádész sisakja
A küklopszok készítették a legidõsebb fiúnak a gigászok elleni harcra. Láthatatlaná tette viselõjét.
Héphaisztosz csapdája
Mikor
Héphaisztosz rájött, hogy felesége megcsalja, egy nagyon vékony és
finom, ám annál erõsebb vashálót készített és felakasztotta az ágya
fölé. Mikor aztán Árész lehevert Aphroditével az ágyra, a háló lehullt
és foglyul ejtette õket úgy, hogy mozdulni sem tudtak.
Héphaisztosz fogata
A sánta kovácsisten, mivel a járás fárasztotta, szintén fogatban utazott, melyet kutyái húztak. (ld. Istenek kocsijai)
Héphaisztosz szerszámai
Héphaisztosz, a sánta kovácsisten nem mindennapi szerszámokkal készítette az istenek kincseit és fegyvereit: eszközei épp úgy mágikusak voltak, mint az általa készített fegyverek. Egy gondolatára működésbe léptek, és nem volt szüksége rá, hogy mindent saját két kezével készítsen el.
Héphaisztosz trónja
Mikor a fiatal Héphaisztoszt visszacsalogatták az égbe, készített egy trónt, és gyönyörűen feldíszítve felajánlotta
anyjának. Mikor Héra beleült, titkos zárak léptek működésbe és
odakötözték az istennõt a trónhoz, aztán az egész alkotmány felemlkedett
és ledegett a levegõben. Csak akkor oldotta fel a varázslatot, mikor
feleségül kapta a szépséges Aphroditét.
Héra pálcája
Héra királynõi jogara egy kakukkal díszített pálca, annak a jelképe, hogy sikerült a csalfa madarat (Zeuszt) megszelidítenie.
Héra szépségírja
Különleges kenõcs, melyet Héra saját szépségének ápolására használt. Hekaté lopta el tõle és Europénak adta.
Héra zárja
Héra csináltatott egy különleges zárszerekezetet az ajtajára: csak õ tudja kinyitni, senki más. Héphaisztosz műve.
Hermész saruja
A
tolvajok és kereskedõk istenét az olümposziak hírnökké léptették elõ,
így hát fontos volt, hogy minél gyorsabban megvigye az üzeneteket.
Saruinak szárnyak voltak a sarkához erõsítve, így gyorsabban futott és
könnyen szállt a levegõben is.
Heszperidák almái
Az
Ókeanoszon túl állt Héra kertje, melyben aranyalmafáit õrizte. Ezeket a
különleges fákat Gaiától kapta nászajándékba, és egy sárkánykígyó, Ladón
õrizetére bízta. Ladónon kívül azonban ott voltak még a heszperidák, az
alkonyat istennõi, akik öntözték a fákat és vigyáztak a gyümölcsre.
Hippolüté öve
A Hippolüté nevű amazonkirálynõ híres, csodálatosan kidolgozott öve. Héraklész egyik munkája volt, hogy elhozza, és ehhez meg kellett ölnie a királynét, aki pedig szerette.
Ikhór
Az ókori görög istenek ereiben keringõ szivárványszínű, fénylõ folyadék. Tulajdonképpen az istenek vére. Homérosz utal rá az Íliászban, amikor Aphrodité istennõ megsérül a harctéren.
Istenek kocsijai
Az istenek és a görög hõsök kétkerekű, nyitott, valamilyen állatok által voltatott kocsikat hajtottak. Ezt
a járművet még Erechtonius találta fel, hogy sárkány-lábait elrejtse a
kíváncsi szemek elõl. A hõsök általában lovakkal húzatták fogatukat, míg
az istenek más állatokat fogtak a kocsijuk elé.
Kadokheosz
Pálca
szárnyakkal a tetején és két kígyóval.Az ókori Görgországban a hírnökök
és követek tisztségük jelképeként viselték. A személyük
sérthetetlenségét jelezte, mivel az istenek hírnökének Hermésznek attribútuma
volt. Az istennõk hírnöke, Írisz hasonló pálcát hordott a kezében.
Hermész a pálcát Apollóntól kapta cserébe a világ elsõ lantjáért.
Rómában
a pálca Mercurius isten jelképévé vált. Aszklépiosz, a gyógyítás görög
istene egy kígyóval díszített pálcát hordott, amit akadokheosznak is
neveztek, és a gyógyítás jelképévé vált. Mára már az ameriaki hadsereg
és haditengerészet egészségügyi szervezetének jelképe is.
Kornukópia
Bõségsz*ru.
A Zeuszt tápláló Amaltheia kecske sz*rvából készült, és sohasem fogyott
ki belõle az étel és ital. Zeusz Eirénére, a béke istennõjére bízta –
más mítoszok szerint Amaltheia nimfára.
Kübelé fogata
A
Görögországban nagy népszerűségnek örvendõ kis-ázsiai anyaistennõ
fogatát szent állatai, oroszlánok húzták. Mások szerint párducok voltak a
hámba fogva. (ld. Istenek kocsijai)
Kükeón
Árpából készült, mentával kevert üdítõ ital.
Médeia kenõcse
Médeia elsõ találkáján Iászónnal egy kis tégely kenõcsöt húzott elõ az övébõl, amely rendkívül hasznos volt: megóvott a tűztõl.
Medúza fogata
Medúza fogatát egyesek szerint, csakúgy mint Ceresét, szárnyas sárkányok vontatták. (ld. Istenek kocsijai)
Nektár
Az ókori görög és római istenek itala.
Orpheusz lantja
Orpheusz
Kalliopé múzsa és Apollón isten fia volt, a leghíresebb görög dalnok,
Thrákiából. Olyan csodálatos zenét tudott elõcsalni a hangszerébõl, hogy
az állatok táncra perdültek, és még az alvilág urai és szörnyei is
elsírták magukat. Mikor felesége meghalt, és nem tudta õt visszahozni a
halálból, Orpheusz a tengerbe dobta lantját, mely Leszbosznál ért
partot. Azóta Leszbosz a költészet szigete, a lant pedig egy csillagkép az égbolton.
Pandóra szelecéje
Epimétheusz
tulajdonában állt egy szelence, melyet tilos volt kinyitni, és ezt a
feleségének, Pandórának is a tudtára adta. Csakhogy Pandórát éppen azért
teremtették az istenek, hogy megbosszulja az embereken a tűz
megszerzését. Felnyitotta a szelencét és kiröppentek belõle a bajok,
betegségek, öregség és a halál, és mire az ijedt lány visszacsapta a
doboz tetejét, már csak a reménység maradt benne.
Pán sípja
Pán
sípja egyszerű, kedves pásztorzenét játszik. A rémisztõ külsejű isten
elõl menekülõ nimfa, Szürinx változott ijedtében náddá. Pán bánatában
leszakított egy csokor nádszálat és azokból készítette el az elsõ
pánsípot, vagy görögül szürinxet.
Poszeidón fogata
A
tenger istenének fogatát, ha azon utazott a hullámok tetején, fehér
lovak húzták, melyek a hullámokat jelképezik. Arany sörényük volt és
ambróziát ettek az istállóban. Mások szerint a fogatot kelpik, vagyis
félig ló, félig hal lények húzták. (ld. Istenek kocsijai)
Poszeidón szigonya
Szintén
a küklopszok műve a gigászok elleni harcra. Az isten ezzel kavarja fel a
tenger vizét és ezzel is csendesíti le. Ha a földbe döfi, forrás fakad
vagy földrengés keletkezik.
Prokrusztész ágya
Az ágy egy
Prokrusztész nevű óriásé volt, aki minden gyanútlan utazót hellyel
kínált rajta. Akinek lelógott valamije ez ágyról, annak lenyeste a
kilógó részét, aki pedig túl kicsi volt bele, azt addig nyújtotta, míg
hosszában végig nem érte. Thészeusz végzett a kegyetlen óriással. Saját
ágyán levégta a lelógó fejét.
Prométheusz gyűrűje
Mikor
Prométheusz megszabadult kötelékeitõl, Zeusz arra kötelezte, hogy egy
kis gyűrűt hordjon benne a kaukázus egy kövével, hogy örökké emlékezzel a
szenvedéseire, amiket ott élt át. Vasgyűrű volt.
Thyrsus
A pálca, ami Dionüszosz és követõinek jelképe. Tetején fenyõtoboz díszeleg, és az egész be van fonva szõlõ- és borostyánlevelekkel.
Triton kürtje
A
tengeri isten félig ember, félig hal. Ha kürtjébe fúj, gyűlésre hívja a
tenger népét vagy éppen vihart kavar. A kürt hatalmas, öblös zengésű
kagylókürt.
Zeusz fogata
Az istenek királyának hintóját
vagy fogatát szent állatai, a sasok húzták, ha elintéznivalója támadt és
elhagyta az Olümposzt. (ld. Istenek kocsijai)
Zeusz labdája
Kicsiny
arany labda, amivel Zeusz játszott Krétán, gyermekkorában. A labda
Aphrodité birtokába került, aki Erósznak ajándékozta cserében azért,
hogy az isten szerelemre lobbantja Médeiát Iászón iránt.
Zeusz villámai
A
küklopszok villámokat készítettek Zeusz számára fegyverül a gigászok
elleni harcra. Késõbb a köteg villám, amelyeket a fõisten dárdaként
használt, Zeusz jelképe lett.
