Az
i. sz. 476 és 1000 közötti időszak az emberi történelem legmostohábban
kezelt korszaka. A történészek által korai középkornak nevezett
időszakot sok laikus még ma is sötét korszaknak tekinti, pedig a "sötét
kor" elnevezés is legalább olyan ősi, mint maga ez a néhány évszázad.
Most lássuk azt a tíz okot, ami miatt elmondhatjuk, hogy a sötét kor
valójában a haladás és a fény kora volt.
Reneszánsz és aranykor
A kifejezés az 1330-as években alkotó Petrarcától származik, aki ezzel a
latin irodalom hanyatlását kívánta érzékeltetni. Később a reformáció,
majd a felvilágosodás képviselői is átvették a fogalmat, de már sokkal
pejoratívabb értelemben, mert el akartak határolódni a korábbi
korszakoktól, amely persze aligha igazságos a múlttal szemben.
Szerencsére a mai történelemhallgatók már korai középkorként ismerik ezt
az időszakot, és ennek az elnevezésnek nincsen semmilyen mellékzöngéje.
10. Megszülettek az egyetemek
A korai középkorban alapított első egyetemeken klasszikus
oktatás folyt. Művészetet, jogtudományt, orvostudományt és teológiát
oktattak. Az 1088-ban alapított Bolognai Egyetem volt az első, amely
tudományos fokozatokat adott. Ezenkívül az ókori görög oktatásra alapuló
klasszikus rendszerre nagy hatással voltak az akkoriban virágzó iszlám
iskolák is. Annak ellenére, hogy nők nem tanulhattak az egyetemeken, még
létezett női oktatás. A lányok nevelése a kolostorokban folyt, ahová
már egészen fiatalon be lehetett lépni. Hildegard Von Bingen például
kora ünnepelt asszonya volt, aki erős befolyásal bírt a hatalom akkori
képviselői fölött.
9. Lerakták a modern tudományosság alapjait
A tudományos fejlődés ugyan igen lassú volt ebben az
időszakban, de nem állt meg, és igen magas színvonalat ért el. Ekkor
rakták le az érett középkor tudományos virágzásának alapjait. Bizton
állíthatjuk, hogy a korai középkor tudományos eredményei nélkül ma
sokkal kevesebb tudományos ismerettel rendelkeznénk. "Az olyan
kijelentések, hogy 'a kereszténység felemelkedése megölte a tudományt',
'a középkori keresztény egyház elnyomta a természettudományok
fejlődését', 'a középkori kereszténység azt tanította, hogy a Föld
lapos', vagy 'az egyház a középkorban megtiltotta a boncolást', széles
körben elterjedt mítoszok, amelyeket még ma is történelmi igazságként
kezelnek, holott semmilyen történelmi kutatás nem támasztja őket alá" - véli Ronald Numbers, a Cambridge Egyetem professzora.
8. A karoling reneszánsz virágzása
A 8. és 9. század karoling reneszánsznak nevezett időszakában virágzott
az irodalom, az írás, a művészet, az építészet, a jogtudomány és a
liturgiai tanulmányok. A karolingok frank uralkodók voltak, akik közül a
legnevezetesebb Nagy Károly. A Karolingok birodalmát tekintették a
Római Birodalom újjászületésének. Ebben a korszakban kezdték felváltani a
latint a belőle kialakult különböző dialektusok, amelyekből a mai
európai nyelvek egy része kialakult, így az iskolák fontos szerepet
játszottak az egyszerű emberek közötti ismeretterjesztésben. Ez az
időszak vetette meg a nyugati klasszkus zene alapjait is.
7. Bizánc aranykora
Justinianus császár idején állították össze a római jog alapján az első
polgári törvénykönyvet Corpus Juris Civilis néven. Magas volt az
írni-olvasni tudók aránya, elterjedt volt az alapfokú oktatás (még
vidéken is), a középfokú és felsőfokú oktatás is sok ember számára volt
elérhető. A Bizánci Birodalomban rengeteg könyv jelent meg,
enciklopédiák, lexikonok és antológiák, amelyek ugyan nem sok új
gondolatot tartalmaztak, de megszilárdították és a jövő számára
megőrizték a már meglévő tudást.6. Vallási egység
A korai középkorban Európának egyetlen egyháza, egyféle kánonja és igen
fejlett filozófiai hagyománya volt. Ez (ahogy várható) hosszabb békés
időszakot jelentett a nyugati népek között. Annak ellenére, hogy az
iszlám és a nyugati tanítások között ellentétek húzódtak, az információk
szabadon áramlottak, és az iszlám hatása még ma is érezhető a nyugati
társadalmakban. Ez a hitegység olyan szellemi fejlődést tett lehetővé,
amely utoljára csak a Római Birodalom virágkorára volt jellemző.
Bizonyos értelemben vihar előtti csendről beszélhetünk, hiszen alig száz
évvel később már keresztesek ostromolták Jeruzsálem falait, ami véget
vetett a két társadalom közötti ismeretmegosztásnak. 5. A matematika születése
Az iszlám tudományt dícséri az első, algebrával foglalkozó könyv.
Al-Hvárizmí, arab matematikus (790-840) híres könyvének címében szereplő
egyik szóból származik maga az algebra kifejezés is. Az algoritmus szó
is nevének félrefordított latin változatából ered. Al-Hvárizmí állította
fel az első- és másodfokú egyenletek megoldásának rendszerét. Az ő
munkái ismertették meg Európával a tizedes helyiérték-rendszer
használatát. Őt és Diophantoszt tartják az algebra atyjának.
4. Az építészet virágzása
A korai középkor idején az építészet változatos és újító szellemű volt.
Ekkor terjedtek el a művészetekben az élethű ábrázolások, és itt
vetették meg az érett középkorban virágzó román stílus alapjait. Ekkor
terjedtek el a klasszikus formák az építészetben, és ez volt a magas
művészet első időszaka, amely bámulatos és csodálatos műveket produkált.
3. Csodás időjárás
Jelentéktelen dolognak tűnik, de az időjárás igen nagy szerepet játszott
a kora középkori emberek hétköznapjaiban. Ha a "sötét korra" gondolunk,
akkor viharok, esők, mennydörgés és sötétség jelenik meg a
képzeletünkben, ahogy például a "Rózsa neve" című filmben láttuk. Pedig
ebben a korszakban az észak-atlanti térség éppen felmelegedőben volt. E
felmelegedésnek köszönhető, hogy északon megolvadt a hó, ami lehetővé
tette a vikingek számára Grönland és más északi területek
gyarmatosítását. Furcsa módon épp a reformációtól a 19. századig tartó
évszázadokra esett a kis jégkorszak, így a "felvilágosodás" sokkal
sötétebb és hidegebb volt, mint maga a "sötét kor". Ekkor reformokkal és
jobb mezőgazdasági ismeretekkel kellett biztosítani az
élelmiszer-ellátást.
2. Törvények béklyójában
A kora középkor bonyolult jogrendszerekkel rendelkezett, amelyek ugyan
nem kapcsolódtak egymáshoz, de hatékonyak, és nagyrészt igazságosak
voltak. Az utazó kereskedők jogait a Lex Mercatoria (kereskedők joga)
védte, amely az idők folyamán alakult ki a szokásjogból. Az angolszász
törvénykezés középpontjában a béke fenntartása állt. Miközben született
néhány igen szigorú törvény, a törvénykezés rugalmas és a többség
számára igazságos volt. A harmadik fontos jogrendszert a germánok hozták
létre, amely megengedte, hogy mindenki fölött a saját emberei
ítélkezzenek, hogy senkit ne érjen hátrány tudatlanság vagy kulturális
különbségek miatt.
1. Mezőgazdasági robbanás
Ha valaki éhhalállal akart mártíromságot szerezni magának, a korai
középkor nem lett volna alkalmas erre az áldozatra. A kedvező időjárás
és a fejlett mezőgazdasági ismeretek révén a nyugati kultúráknak igen
jól ment a sora. A Bizánci Birodalomban vaseszközöket használtak, a
feudalizmus lehetővé tette a föld hatékonyabb kihasználását, hatalmas
többlet halmozódott fel, az állatokat legeltetés helyett gabonával
etették. A feudális rendszer általános közbiztonságot nyújtott, az
emberek többsége békében és bőségben élt.
|