Főoldal Profilom Regisztráció Kilépés Belépés
Üdvözöllek Vendég | RSS
Csütörtök
2017-12-14
11:18 AM
Hodildi Honlapja
Honlap-menü
A fejezet kategóriái
Orvoslás és mágia az Ókori Keleten [3]
Orvoslás és Mágia [6]
Barátaink:
  • Ingyenes honlap létrehozása
  • uCoz közösségi fórum
  • Ingyenes online játékok
  • Oktatóvideók
  • A legjobb uCoz-os weboldalak
  • Mini-chat
    Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Főoldal » Cikkek » Orvoslás és mágia az Ókori Keleten » Orvoslás és Mágia

    Bevált szokás volt a középkorban a gyógyító kannibalizmus
    LONDON. Az orvosi célú kannibalizmus a korai Európa történetének egyik legfurcsább orvosi praktikájaként vonult be az orvoslás történetébe. Sokáig tartotta magát ugyanis az a nézet, hogy a mumifikálódott emberi hús fogyasztása alkalmas, sőt ajánlott a betegségek kezelésére.
    A kannibalizmus orvosi célokra való felhasználásának egyik legfőbb képviselője a 18. században élt angol doktor, Robert James volt. Pharmacopoeia Universalis című, 1747-ben megjelent művében James arról értekezik, hogy az emberi hús fogyasztása jó a vérrögök, a köhögés és a menstruációs problémák ellen, valamint a sebek gyors begyógyulására.

    Jamesnek volt honnan merítenie, miután a gyógyító kannibalizmus már teljesen elfogadott szokássá vált a középkorban. Mikor Egyiptomban megjelentek az első sírrablók, hamarosan ókori múmiák tucatjai lepték el az öreg kontinenst, a tetemek adásvétele köré pedig virágzó iparág kezdett épülni. A megnövekedett kereslet következtében az 1600-as években a mumifikálódott testek már-már hiánycikké váltak, így az orvosok „friss” hús után néztek; különösen az erős testalkatú elhunyt férfiak és nők tetemei örvendtek nagy népszerűségnek a betegek körében.

    A szokás egész Európában elterjedt, s ez alól a brit királyi udvar sem volt kivétel. Ismeretes, hogy II. Károly például egy egész vagyont fizetett egy emberi koponyából készült tinktúra (növényi kivonatok alkoholos kivonata) receptjéért, de szintén gyakran nyúlt ehhez a módszerhez Elizabeth Grey, Kent grófnője, I. Ferenc francia, III. Vilmos angol király, Stuart Mária, vagy éppen John Banister, I. Erzsébet anatómusa.

    A gyógyító kannibalizmustól leginkább az epilepsziások vártak csodát. A kivégzésekre összecsődült tömegek között a görcsrohamoktól szenvedő férfiak és nők az első sorokért tulakodtak, mivel úgy gondolták, hogy a nyakazáskor kifröccsenő vérrel érintkezve meggyógyulhatnak; de nagy reményeket fűztek a menstruációs vér fogyasztásához is, amit szintén a korabali sarlatánok ajánlottak- írja a mult-kor.hu történelmi lap.

    A gyakorlat azonban nem mindig vezetett eredményre. 1492-ben például VIII. Ince pápával itattak vért a halálos ágyán, azonban a doktorok már nem tudták megváltoztatni a Teremtő szándékát: a Szentatya megmentése érdekében „feláldozott” három fiú elvérzett, s a pápa is hamarosan elhunyt. Az orvosi kannibalizmus népszerűsége a 19. század elejéig tartott, az utolsó ismert esetet 1865-ben, Németországban jegyezték fel. Teljesen azonban a mai napig nem veszett ki a gyakorlat: még ma is vannak olyan apák és anyák, akik az újszülöttek világra jövetelekor megisszák a méhlepény vérét.

    Forrás:Múlt-Kor

    Kategória: Orvoslás és Mágia | Hozzáadta:: Hodildi (2016-01-21)
    Megtekintések száma: 33 | Címkék (kulcsszavak): orvostudomány régen, középkori tudomány, gyógyítás régen, kannibalizmus, középkor | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 0
    Név *:
    Email *:
    Kód *:
    Belépés
    Kosár
    A kosarad üres
    Keresés
    Barátaink:
  • Ingyenes honlap létrehozása
  • uCoz közösségi fórum
  • Ingyenes online játékok
  • Oktatóvideók
  • A legjobb uCoz-os weboldalak

  •  Copyright MyCorp © 2017
    Ingyenes honlap létrehozása с uCoz