A kőhasználat szellemi hátterének vizsgálatában nagy jelentőséggel
rendelkeznek az orvosi és a mágikus szövegek. Az e két forráscsoporttal
jelzett tevékenységi kör különválasztása Mezopotámia esetében nem
célravezető, mivel a szűkebb értelemben vett gyógyítás során mágikus és
orvosi eljárásokat egyaránt alkalmaztak: az orvosságok elkészítését,
illetve alkalmazását ráolvasás kísérte. Más esetben az orvosságot
éjszakára a csillagok alá helyezték, melyek meggyőződésük szerint
gyógyító energiával töltötték fel azt. A szövegek gyakran említik a
Kecske csillagképet, melyben Gula, a gyógyítás istennője testesült meg.[1]
A kőhasználat szellemi hátterének vizsgálatában nagy jelentőséggel
rendelkeznek az orvosi és a mágikus szövegek. Az e két forráscsoporttal
jelzett tevékenységi kör különválasztása Mezopotámia esetében nem
célravezető, mivel a szűkebb értelemben vett gyógyítás során mágikus és
orvosi eljárásokat egyaránt alkalmaztak: az orvosságok elkészítését,
illetve alkalmazását ráolvasás kísérte. Más esetben az orvosságot
éjszakára a csillagok alá helyezték, melyek meggyőződésük szerint
gyógyító energiával töltötték fel azt. A szövegek gyakran említik a
Kecske csillagképet, melyben Gula, a gyógyítás istennője testesült meg.[1]
A művészeti alkotásokon előforduló kóros állapotok, műtéti beavatkozások
felismerése, kórismézése a XIX. század végén, a művészettörténész
Polakowsky és a patológus Virchow (1897) munkásságával kezdődött.
Pre-inka és inka kerámia szobrocskákon és edényeken kiütéses
bőrbetegséget, gümőkóros csigolya-összeroppanást és következményes
púposságot, amputált végtagú személyeket és koponyalékelést figyeltek
meg. Napjainkra jelentős tudományággá terebélyesedett a képzőművészeti
emlékek ilyen irányú elemzése. A vizsgálatok többsége nem egy nemzet,
vagy művész alkotásait, hanem betegségeket, vagy egy-egy szervrendszer
kórképeit kutatja (Grzybowski és mtsa 1995, Jakobovits és mtsa, 2003,
Józsa 2006, Velegrakis és mtsai 1993, stb.). A legősibb festményeken, a
barlangi és sziklarajzokon (i. e. 20 000 - 5 000 körül) csonkolódást,
alkati anomáliákat, olykor betegségeket örökítettek meg