Egyensúlyban
 A
párkapcsolat összhangjából, a kielégítő szexuális életből és a
tartalmas beszélgetésekből mindannyiunknak van tapasztalata. Ezek a
csodás, harmonikus időszakok, megújítják, energiával töltenek fel
bennünket, így örömtelibbek, bizakodóbbak lehetünk. Ugye milyen jó lenne
folyamatosan, ebben a kiegyensúlyozott, szeretetteli, pozitív
állapotban lenni? Mennyivel szebb és tartalmasabb lenne az életünk,
mennyivel jobban működnének a dolgaink, a nehézségeink ellenére is.
Igen,
de legyünk őszinték, valami még sem működik. A probléma újra és újra
megjelenik. Először az apró, majd nagyobb csapdák, játszmák.
A csapdák, vagyis játszmák
Ahhoz,
hogy az ember a játszmák működését értse, értenie kell a saját
működését és látnia kell, hogy érzelmei, gondolatai, cselekedetei, úgy
változnak, mint a hangulatai. Személyisége állandó színváltásban, mint a
kaméleon, mindig mást mutat és ez automatikusan történik. Így a külső
dolgokra való azonosulásokban elveszik és reagálóvá válik, így nem tud
irányítani, hiszen az érzelmei, gondolatai, képzelgései irányítják. A
játszma automatikus, mert legtöbbször az ember nem gondolja végig, így
nem látja előre, hogyan fog bizonyos dologra reagálni. Így van ez akkor
is, ha még ennek tetejében fel van paprikázva. Ha pedig fáj a feje,
felbosszantotta a szomszéd, vagy rossz az időjárás, s mindeközben az
alsónadrág a szoba közepén árválkodik... még inkább beleköt valamibe,
játszmát indít, vagy még inkább bevonhatóvá válik a játszmába.
Láthatjuk,
hogy a játszmában az ember sodorhatóvá válik, nem ura Belső
történéseinek, nem ura az érzelmeinek és gondolatainak, legtöbbször
pedig a túlfűszerezett helyzetekben, még a cselekedeteinek sem! A
játszma mindig negatív és méltatlan, bántó helyzetbe sodorja mindkét
felet, s legtöbbször mély megbánással jár, ami külön nehéz, mert ezt a
bűntudat követi és a többi negatív emóció, melyek nagyon rossz
tanácsadók. Nő és a férfi mindent elkövet, hogy mindez ne következzen be
és mégis, a dühöt, sérelmet, önérzetet és haragot nehéz megfékezni.
A figyelem gyakorlata
Az
egyik legnehezebb dolog, a "nekem van igazam", "hányszor megmondtam ",
"miért kell mindig hazudnod", "mindig neked kell igazad legyen", "rám ki
figyel", "engem nem szeret senki", "miért nem figyelsz rám", "sosem
érsz rá", már megint...te soha...sérelmi helyzeteket lefékezni,
hagyományosan tízig számolni. Mivel a számolás nem mindig működtethető -
valljuk be magunknak bátran és az indulatok elnyomása sem vezet célhoz,
hiszen ezzel még nagyobb problémát okoznánk magunknak, a legjobb, ha az
ember megfigyeli magát akkor és rendszeresen, amikor még nincs baj. Ez
egy Belső megfigyelés, a Belső történés figyelemmel követése, kinek -
kinek magában. A "hogyan hozom létre a konfliktust?" Belső figyelem
gyakorlat, számos felfedezéssel lephet meg, a saját működés
tekintetében. Amikor meg tudod figyelni a gondolataidat és érzelmei
működéseidet, leleplezhetővé válik a negatív indulati állapotot
gerjesztő kis "én".
A kedvesség atmoszférája
A
negatív gondolat és érzelem, az ezzel való azonosulás leállítása, a
STOP a negatív emóciónak, nagymértékben és hosszútávon eredményesen védi
meg a kapcsolatokat a játszmáktól, de ehhez a figyelem gyakorlatának
kitartó alkalmazása szükséges. ezzel a gyakorlattal elérhető az
önmérséklet, a türelem, a figyelmesség, a kedvesség atmoszférája, s ez
bőven meghaladja a "szeretem, nem szeretem" ma oly divatos játszmát.
A
figyelmes és megértő kapcsolatban nagyon sokszor a másik javára való
lemondás, a saját akaratosság háttérbe szorítása hozza meg azt, amire a
ma embere legjobban vágyik, de dühéről, haragjáról, igazáról,
sérelméről, önös érdekeiről, a játszmáról nehezen tud lemondani érte :
ez a Szeretet.
Szerző: Knolmár Mária (Marica)
|
