Madara – a mozaikok városa

Madaba, arab nevén Medeba 4500 éve lakott hely, és igen fontos település volt a Damaszkusz és a Vörös-tenger közötti kereskedelmi útvonalon, a történelmi Királyi úton. A bibliában úgy ismerték, mint a moabiták városa. Kr. e. 850-ben a moabita király, Mesha alapította, miután számos győzelmet aratott az izraeliták felett. Ez a város nevéből is kitűnik. A moabiták héber nyelven beszélő zsidó rokonnép volt. Később a település az amoriták és az Egyiptomból érkező izraeliták kezére került. Több évszázadnyi moabita és nabateusi uralom után került Mabada és környéke a Római Birodalomhoz. Madaba gazdag város volt, sorra emelték az oszlopsoros utakat, és nyilvános épületeket is építettek. Olyan volt, mint egy tipikus római provinciális város. Már az 5. században saját püspökei voltak, akik a bizánci időben, a 6-7 században, számos templomot emeltek, ezekből 14 ismert. A perzsák 614-ben lerombolták Madabát, majd 746-bnan földrengés sújtotta. Hosszú időre csend borult a települése.

Madaba ad otthont a világ legnagyobb mozaikgyűjteményének.

Induljunk hát el egy kis mozaiknézegetésre a városközpontban. Könnyű dolgunk van, mert egymáshoz viszonylag közel találhatóak.

A Madaba térkép

Ez a pompás mozaiktérkép ma már a görög-ortodox Szent György-templomban található, ugyanis 1986-ban a romok fölé egy bizánci templomot építettek. Ennek következtében a bizánci templom padlóját alkotja és díszíti. Hozzávetőlegesen 560-ból származik. Az ősi bizánci kori Palesztinát, a Szentföldet ábrázoló térkép csak részben maradt fent.

Lángoló palota

Más néven Leégett palota. Ez a családi ház gazdag család tulajdonában volt, erre sok szép mozaik is utal. A bizánci korban égett le, de a mozaikok épségben megmaradtak. Az újabb ásatások során újabb mozaikot tártak fel, például egy lakóház padlóját. Az ásatást még nem fejezték be, így nincs lehetőség minden termet megtekinteni. A Leégett palotát akár a mozaikok palotájának is nevezhetnénk a sok gyönyörű mozaikpadló láttán

Mártírok temploma

A Lángoló palota mellett áll a Mártírok temploma. E templom mozaikpadlója a 6. századból származik. Nagy részét a képrombolók sajnos erősen megrongálták, de még mindig csodálatos geometrikus és virágdíszítésű mozaikokat láthatunk itt.

Szűz Mária templom

Az út túlsó oldalán, az ún. Régészeti Parkban találjuk a Szűz Mária-templomot. Ennek a templomnak csodálatos mozaikja volt az első, amit Madabában felfedeztek egy magánházban 1887-ben.

Hippolytus csarnok

A Szűz Mária-templomnál egy régebbi madabai házat találtak meg a Régészeti Parkban, amit a 6. század elején építettek. Ezt a csarnokot nagyrészt már feltárták. Mozaikpadlójának szélén akantuszlevelek, vadász- és pásztormotívumok, a sarkokon a négy évszak képei láthatók, a középső felületen pedig madárábrázolást látunk, felváltva virágokkal és növényekkel.

Az Apostol-templom

Az Apostol-templomot 1902-ben fedezték fel. Ma egész mozaikgyűjteménynek ad otthont. A templom egyben kiállítási terem, ahol más madabai mozaikokat is bemutatnak.

A Madaba Régészeti Múzeum

Nem hagyhatjuk el Madabát anélkül, hogy múzeumát ne tekintettük volna meg. Az ortodox Szent György-templomtól 400 méterre, a tűzoltóházzal szemben, a Ma’an felé vezető úttól arrébb találunk rá a kis városi múzeumra. A múzeumban mabadai mozaikgyűjtemény látható, és más környékbeli lelőhelyekről előkerült régészeti tárgyak leletek.

Mózes emlékhelye – Nebo-hegy (Siyagha)

Ezen a helyen halt meg Mózes, a próféta, és itt is temették el. A templomtól csodálatos panoráma nyílik a Jordán-völgyre és a Holt-tengerre, Jeruzsálam és Betlehem tetőire.

A madabai kirándulás a Nebo-hegy megtekintésével kiváló, egész napos program lehet az arra járóknak, hiszen alig 10 percre található Madabától.

Az Ószövetség szerint az egyiptomi kivonulás és negyvenévi Moab pusztai vándorlás után Isten innen mutatta meg Mózesnek az Ígéret földjét, azaz a Kánaánt, de megtiltotta neki, hogy földjére lépjen. Ezen a helyen a korai keresztények 393-ban egy kis templomot építettek, és az azt követő századokban folyamatosan bővítették. Itt található a legszebb mozaikpadló, amit egy újabb kori mozaik alatt találtak 1976-ban, lenyűgözően szép vadász- és pásztorjelenetekkel, és sok-sok egzotikus állattal. Ha a látogató kilép a Bazilikából, egy nagy udvarban találja magát, amit három oldalról romos falak és ősi kolostorszobák vettek körül. Ebben a régi kolostorban hajdanán szerzetesek éltek.

Bethania – a hit hajnalán, a Jordánon túl

Ammantól 45 km távolságra, a Jordán folyó közelében van Bethania. A bibliában Bethabara néven említik az ősi szövetségek. Ezen a szent helyen sok bibliai személy megfordult, így Ábrahám, Jákob, Mózes, Joshua, Elijah, Elisha, Keresztelő Szent János és nem utolsó sorban Jézus Krisztus.

A Jordán folyó keleti partvidékén hozták létre a Keresztség Régészeti Parkot, amely magában foglalja Jézus megkeresztelésének helyszínét, a Jordánon túli települést, ahol Keresztelő Szent János egykor élt és prédikált. A Parkban tett zarándoklat megindító élmény a keresztényeknek, muszlimoknak, és zsidóknak egyaránt.

Ma a romok a megmaradt alapfalak vallanak Bethania hajdani dicsőségéről, e szent hely üdvösségéről. Legfelül találjuk a keresztelő medencét, mellette valamivel lejjebb a víztárolót, majd a mozaikszintet. Az ellenkező oldalon mindezek tövében van Keresztelő Szent János barlangja, amelyben igen szerény körülmények között lakhatott.