A régi bölcsek szerint létezik egy hely, ahol az ég és a föld
találkozik. Tibeti és mongol lámák ősidők óta emlegetnek egy bizonyos
Sambalát, ám ezt a helyet hiába is keresnénk a térképen, nem találnánk.
A modern tudósok véleménye megoszlik arról, valóban létezett-e az a
földi paradicsom, amelyet a hagyományok emlegetnek. Egyesek a fantázia
szüleményének tartják, mások viszont valamelyik közép-ázsiai történelmi
királysággal azonosítják.
Az ókori tibeti vallási
szövegek misztikus helyként említik a titkos Sambala királyságot. Bár a
földrajzi leírások szerint feltehetően a tibeti hegyek és a Góbi-sivatag
között helyezkedik el, állítólag spirituális határ veszi körül, azaz
csakis az érheti el, aki arra rendeltetett. A vallási életre való
felkészülés céljából évekre félrevonuló tibeti lámák évszázadokon át,
keresték ezt a királyságot.
Mindazt, amit a helyéről
tudunk, egy tibeti legenda foglalja össze, amely Sambalát az "északi
nyugalom helyé" -nek nevezi, ami arra utal, hogy a mitikus birodalom
valahol Tibettől északra található. Ezt támasztják alá az indiai
hagyományok is, miszerint a Himalájától északra van egy Kalapa nevű
hely, ahol tökéletes emberek élnek.
A tibeti kéziratok
részletes leírásokat tartalmaznak a zárt országról. A térképek
nyolcszirmú lótuszvirágként ábrázolták, közepén a Kalapa-palotával, az
illusztrációk, pedig arra utalnak, hogy Sambala lakói fejlett
közlekedési eszközökkel rendelkeznek, például repülőgéppel és vasúttal.
Továbbá vannak a csillagok tanulmányozására alkalmas, bonyolult
eszközeik is.
A legenda szerint Buddhát Sambalában
avatták be a kálacsakra (az Idő Kereke) tanaiba, melyek asztronómiát,
asztrológiát és egyéb kozmikus elméleteket tartalmaznak. A rejtett hely -
azt beszélték - egy völgy mélyén búvik meg, s óriási hófödte
hegycsúcsok ölelik körül. Megközelítését egy tó vagy kiszáradt tó meder
nehezíti, s csupán egy keskeny hágón vagy barlangon keresztül vezet oda
út. A lámák szentül állítják, hogy Sambalába nem juthat el minden vándor
- csak az, aki meghívást kapott.
A szövegben
próféciákat is találunk a misztikus királyságra és népére vonatkozólag,
valamint egy jegyzéket az addigi 32 sambala királyról és uralkodójáról. A
kéziratok szerint az ország lakosai egyre erősebbek és
felvilágosultabbak, képességeik fokról fokra gyarapodnak, kifejlődik
bennük a telepátia művészete, és az a képesség, hogy nagy távolságokat,
nagy sebességeket tudjanak megtenni.
A hagyomány szerint
Sambala lakói maguk gyógyították minden betegségüket, olvasni tudtak
mások gondolataiban, megjósolták a jövőt, és akár 100 évig is éltek.
Királyuk állítólag meglepően fejlett technikákat ismert. Valami üveg-
tükör - akárcsak ma egy zárt láncú televíziós rendszer - lehetővé tette,
hogy igen messzire ellásson, sőt egy speciális lencse segítségével egy
égre nyíló ablakon át más bolygók lakóinak életét tanulmányozta.
"Kőlovai, melyeket a szél energiája hajtott", a léghajóra emlékeztetnek.
Ezzel
szemben, fejlődésükkel párhuzamosan a külső világ mind degeneráltabbá
válik, háborúra vágyik és hataloméhes lesz, anyagi javakra cseréli a
lelki életet.
Ugyanebben a kéziratban szerepel az a
jövendölés, hogy négy évszázad múlva eljön a leszámolás napja. Ekkorra a
világ már olyan romlottá válik, hogy egy elvetemült, magát
Mindenhatónak nevező király uralma alá kerül, aki megtámadja Sambalát,
hogy hatalma alá hajtsa. Az ütközetben a titkos királyság 32.
uralkodója, Rudra Cakrin győzelemre vezeti majd a bűntelenek és
megvilágosodottak hatalmas hadseregét, és megvalósítja a tökéletesség
korát.
Egyéb legendák arról mesélnek, hogy Sambala a
levegőben található, lebegő város, amit nem tart semmi, mégis ott van.
Meditációs állapotban már sokan megjárták Sambalát, akik arra érdemesnek
mutatkoztak, és ez által meghívást kaptak oda szellemi vezetőiktől.
Érdekes,
hogy Sambala legendájában is a jó és a rossz harcáról van szó. A
Dimenzióváltás sem más, mint egy magasabb rezgésszintre való belépés,
felemelkedés. Ha összehasonlítjuk a két dolgot, akkor levonhatjuk a
következtetést, miszerint mindkét legenda lényege az, hogy elérkezik
majd az idő, amikor a jó győzedelmeskedik a gonosz felett és beléphetünk
egy másik, emelkedettebb világba.
Tulajdonképpen mindegy, hogy
Sambalának vagy 5. dimenziónak hívjuk, ugyanarról a jelenségről van szó,
és ezoterikus körökben egyre többet beszélnek róla, mintha már nem
lenne sok idő a változásig...
Azok, akik hisznek Sambala
létezésében, a jövendölések megvalósulását látják a materializmus
terjedésében, valamint az évszázad tragikus történéseiben, azt állítva
egyben, hogy mindezek szerepelnek az ókori szövetségek próféciáiban.
Minthogy azonban a megjósolt „Leszámolás napja” 2425 előtt semmiképp nem
következik be, még elég hosszú idő áll rendelkezésünkre, hogy azon
képzelegjünk: csakugyan, helyesen jövendölték-e meg a próféták a jövőt?