A régi bölcsek szerint létezik egy hely, ahol az ég és a föld
találkozik. Tibeti és mongol lámák ősidők óta emlegetnek egy bizonyos
Sambalát, ám ezt a helyet hiába is keresnénk a térképen, nem találnánk.
Pompej végzetét, Herculaneummal ellentétben nem a láva okozta, hanem a vulkánból szórt hamu és lapilli, amelyek vastag rétegben rakódtak le a városban, teljesen betemetve azt. Nem megfulladtak, hanem megégtek Pompeji lakosai a Vezúv i.sz. 79-ben történt kitörésekor – állítja a vulkán felébredésétől tartó olasz kutatócsoport.
Pompej végzetét, Herculaneummal ellentétben nem a láva okozta, hanem a vulkánból szórt hamu és lapilli,
amelyek vastag rétegben rakódtak le a városban, teljesen betemetve azt.
Nem megfulladtak, hanem megégtek Pompeji lakosai a Vezúv i.sz. 79-ben
történt kitörésekor – állítja a vulkán felébredésétől tartó olasz
kutatócsoport.
Az
egyiptomi piramisok évezredek óta csodálattal töltik el az embereket.
Kheopsz fáraó híres síremlékét, a maga 146 méteres magasságával sokáig a
legnagyobb emberkéz (ű) alkotta építménynek tartották. Úgy tűnik
azonban, hogy már létrejöttük idején is csupán kistestvérei voltak a
kínai piramisoknak.
Se
szeri se száma a Kolombusz előtti indián kultúrákkal kapcsolatos
találgatásoknak,amelyek között a földönkívüli hipotézis éppúgy
megtalálható,mint az elveszett Atlantiszi civilizációra utaló
elképzelések.Ám a legtitokzatosabb és talán legősibb civilizáció,az
olmék kultúra homályba vesző és előszeretettel elhalgatott titokzatos
régészeti rejtélyeinek eredetére a mai napig nem született elfogadható
magyarázat.Egyesek szerint a titokzatos olmék kőfejek etióp negroid
törzsek bevándorlására engednek következtetni,ám ez a régészek és a
történészek szerint 3000 évvel Kolombusz előtt elfogadhatatlannak tűnő
állítás.Mások az ősi atlantiszi befolyással magyarázzák e különös
ábrázolásokat,de ez esetben ezek az alkotások évezredekkel Atlantisz
12000 évvel ezelőtti pusztulása után keletkeztek,s így nem véletlen,hogy
az elmúlt években ismét fellángolt a vita az esetleges földönkívüli
eredetről.
A rhodosziak keményen ellenálltak, és a várost valamint a kikötõt övezõ, rendkívül erõs fal felfogta a támadások erejét. Démétriosz saját csapdájába esett. Addig ugyanis nem indulhatott az egyiptomi Alexandria városa ellen, amíg be nem fejezi az ellenséges Rhodosz ostromát
