Se szeri se száma a Kolombusz előtti indián kultúrákkal kapcsolatos találgatásoknak,amelyek között a földönkívüli hipotézis éppúgy megtalálható,mint az elveszett Atlantiszi civilizációra utaló elképzelések.Ám a legtitokzatosabb és talán legősibb civilizáció,az olmék kultúra homályba vesző és előszeretettel elhalgatott titokzatos régészeti rejtélyeinek eredetére a mai napig nem született elfogadható magyarázat.Egyesek szerint a titokzatos olmék kőfejek etióp negroid törzsek bevándorlására engednek következtetni,ám ez a régészek és a történészek szerint 3000 évvel Kolombusz előtt elfogadhatatlannak tűnő állítás.Mások az ősi atlantiszi befolyással magyarázzák e különös ábrázolásokat,de ez esetben ezek az alkotások évezredekkel Atlantisz 12000 évvel ezelőtti pusztulása után keletkeztek,s így nem véletlen,hogy az elmúlt években ismét fellángolt a vita az esetleges földönkívüli eredetről.

A régészek és történészek között már az is sokáig a vita tárgyát képezte,hogy a mai Mexikó déli részén,a Yucatán-félszigeten valamint Guatemala mexikói határvidékén felfedezett olmék civilizáció valóban az első mezo-amerikai civilizációnak tekinthető-e.
Kialakulását egyesek i.e. 1500-2000 közé teszik,de a civilizáció(már amennyiben annak tekinthető) csak i.e. 1150-900 között érte el a csúcspontját.Ám ennek a "civilizációnak" a majákkal ellentétben nem voltak hatalmas építményei,és a régészek,archeológusok is csupán 200 kezdetleges házhalom maradványait fedezték fel nagy területen szétszóródva.Ebből arra következtettek,hogy az olmékok száma mindössze 800-1000 fő lehetett,ami egy önálló kutúrájú civilizációhoz képest meglehetősen kevés.
De az olmékokét ennek ellenére fennmaradt titokzatos művészeti alkotásaik miatt sokan a mai napig önálló civilizációnak tekintik,amely elméletet a Maja-kutatók többsége elutasítja.Ők kizártnak tartják,hogy ez a hatalmas,bazalt-fejeivel és jádéból kifaragott csodálatos tárgyaival rendkívül fejlett művészeti stílust képviselő kultúra korban megelőzte volna a klasszikus kori maja civilizációt.Pedig ezekről a hatalmas,nem egy esetben két-három méteres kőfejekről a tudományos vizsgálatok is kiderítették,hogy valóban legalább 2500-3000 évesek,bár arra senki sem tudott magyarázattal szolgálni,hogy egy ilyen kis létszámú közösség miként volt képes a nem egy esetben 20 tonnás bazalttömböket a 80-100 kilómétere található Tuxtla hegységből kitermelni és a mai San Lorenzo,La Venta és Tress Zapotes közeli olmék településre szállítani.A kőfejek már több mint száz éve tűrik a tudósok és régészek vizsgálódásait és a körülöttük dúló heves vitákat.A fő kérdés már a kezdetektől fogva az volt,hogy valójában kiket is ábrázolnak?A régész José Melgar,aki 1869-ben elsőként szemrevételezte az egyik leletet a Tres Zapotes nevű falucskában,így írt a különös alkotásokról: "Meg voltam döbbenve:a szobor,mint művészi alkotás minden túlzás nélkül fenséges. ...Ami a legjobban meglepett,hogy nyilvánvalóan etióp embertípust ábrázol.Véleményem szerint hajdanában kétségkívül jártek négerek ebben az országban."
A "afrikai jelenlét a történelem előtti Amerikában" hipotézise olyannyira felkavaró volt a tudomány,az amerikai akadémia számára,hogy 77 évig(!) nem sikerült sor a szenzációs leletek szakszerű feltárására és katalogizálására,és (persze szándékosan) a sajtó nem szentelt túl nagy figyelmet az eseménynek.Ez a dolog alapjában rázta meg a régészetet,az antropológiát a hivatalosan tanított történelemről már nem is szólva.
Az olmék kőfejekkel kapcsolatban még napjainkban,a XXI. században is számos média ad hangot annak a meggyőződésnek,hogy azok tulajdonképpen olmék uralkodók,amelyek tulajdonságai azért hasonlítanak egyes délkelet-ázsiai népek vonásaira,mert az azokat alkotók szándékosan nem akartak kiugró orrot és keskeny arcélet faragni,mert azok könnyen letörnek.Az ilyen hipotézisekkel csak az a probléma,hogy szerzőik azzal sincsenek tisztában,hogy a délkelet-ázsiai népek végképp nem emlékeztetnek az olmék kőfejek negroid,egyesek szerint valóban etióp vonásaira.Etiópia és Délkelet-Ázsia ugyanis meglehetősen messze esik egymástól.Ám úgy tűnik,az etióp vonással is van némi probléma,ugyanis ez a kapcsolat kizárólag a szobrokon jól látható sisak alapján feltételezhető,mivel az egyiptomi kikötővárosban,Tuniszban napvilágra került,az i.e. első évezredére datált ábrázolásokon látható núbiai harcosok is hasonló,jellegzetesen dekorált homlokpántú,tarkóra simuló bőrsisakot hordanak.Ám épp ezek azok a sisakok,amelyek miatt a paleoasztronautika hívei más véleményen vannak.Dr.Felipe Moro,a Jalapai Antropológiai múzeum munkatársa szerint az olmék kőfejek afrikai és délkelet-ázsiai kapcsolata is egyértelműen kizárható.A szobrok nem uralkodókat,hanem földönkívüli látogatókat ábrázolnak.Méghozzá azokat,akiket a bibliából egyszerűen csak óriásként ismerünk,és akiknek a nyomait a Húsvét-szigetektől az ősi mexikói kultúráig mindenütt nyomon követhetjük.Véleménye szerint az olmék civilizáció elszigeteltsége,a populáció alacsony száma szintén erre utal,és Moro külön kihangsúlyozta,hogy az ókori dél-amerikai,de az afrikai,elsősorban természetesen az egyiptomi kultúrák esetében is rendre feltűnnen ezek az óriási égi látogatók,akiket szobrok formályában mindenütt megörökítettek.Természetesen az ókori művészek a földönkívüli látogatókat a leghitelesebben igyekeztek ábrázolni,és ez alól nem volt kivétel a méretarányosság sem.
Vagyis a földönkívüliek valóban akkorák lehettek,mint az őket ábrázoló szobrok,amelyek elkészítése hatalmas kihívást jelentett a kor emberének.Az ókori Egyiptom rendelkezett azzal a technikai tudással és társadalmi háttérrel,amely a látogatók tetőtől talpig történő ábrázolásához szükséges volt.Az olmékok azonban erre nem voltak képesek,így megelégedtek a földönkívüli óriások fejének méretarányos,művészi megalkotásával.Természetesen Felipe Moro elképzelését a tudományos világ nagy része elutasítja,megfeledkezve arról,hogy ez esetben jóval többről van szó,mint pusztán akadémiai vitáról.Hiszen ha elismerik,hogy az olmék kőfejek afrikai telepeseket,hódítókat,esetleg hadvezéreket ábrázolnak,szembekerülnek azzal a kellemetlen ténnyel,hogy a fekete kontinens őslakói jóval az európaiak előtt eljutotak az Újvilágba,sőt jelentősen befolyásolták annak kutúráját is.Lehet,hogy a szkepikusok mégis jobban járnának,ha elkondolkoznának Dr.Felipe Moro földönkívüli-elméletén.Hacsak nem akarnak egy örökkévalóságo át ragaszkodni a könnyen "letörő" orrés arcél hipotézishez...