Történetírók
regélik, Kleopátra gyakran vad orgiákat tart palotájában. Ezek a
mulatságok még akkor is zajlanak, amikor már Antoniusszal, a római
hadvezérrel van viszonya. A híres férfi szórakoztatására színházi klubot
alapít, amelynek látogatói kifejezetten érzéki előadásokban
gyönyörködhetnek. Ezekről az éjszakai rendezvényekről persze már
akkoriban is rengeteg legenda kering: a királynő állítólag válogatás
nélkül ragadja magához a férfiakat. Szemtanúk szerint egy este több mint
száz férfit elégít ki – orálisan. Különben sem válogatós, sőt nagyon is
élveteg: minden testnyílását bebarangolhatják a férfiak. Ellenségei,
persze – ki csodálkozik – kurvának titulálják. Mi az igazság? Kleopátra
bizonyosan nem szent életű, de arra azért ügyelnie kell, hogy Antonius
kegyeit el ne veszítse. Azaz: mindent azért ő sem tehet meg.
Szeretők
A
régi Egyiptomban a királyi család gyermekei egymással házasodnak.
Kleopátra is saját öccsei – első testvére korán meghal – felesége lesz.
Persze a házasság csupán formálisan létezik, mert az igazi ok nem a
testvérszerelem, hanem a hatalom megtartása. Bizonyos források
szerint Kleopátra már tizenkét évesen nemi életet él, kilenc évvel
később Julius Caesar, Róma akkori diktátorának szeretője lesz. Mégpedig
azért, mert a királynő hatalmi harcba keveredik testvéreivel, és
sürgősen menekülnie kell Alexandriából. Rómába érkezik, egy szőnyegbe
csavartatja magát, hogy bejusson Caesarhoz. A nős diktátort hamar
leveszi lábáról, kapcsolatukból gyermek is születik, Caesarion.
A
diktátor annyira beleszerelmesedik, hogy szobrot is állíttat az
egyiptomi királynőnek. A nép azonban nem látja szívesen az "idegen
szajhát”, a katonák trágár dalokat énekelnek róla. Caesar meggyilkolása
után Kleopátra visszatér Egyiptomba. Itt tudja meg, hogy Rómában
Antonius veszi át a hatalmat. A hadvezér jóképű férfi, és imádja a
nőket. Kleopátra elhatározza: elcsábítja. A cél érdekében megépíttet egy
különleges bárkát. A luxushajó minden képzeletet felülmúl. Az evezőket
ezüsttel vonják be, a fedélzetet arannyal díszítik, a vitorlák bíbor
színben pompáznak. A hajón állandóan zene szól, a szolgák lenge
öltözetben járnak-kelnek, a királynő pedig Vénusznak öltözve készül a
csábításra. Miután a hajó megérkezik Tarsusba, Kleopátra napokig tartó
fogadást rendez a római hadvezér tiszteletére. A férfi nem sokáig tud
ellenállni... A hadvezér azonban nem maradhat örökké a hajón, mert
Rómában kitör a hatalmi harc. Hiába: a politika már akkoriban is
fontosabbnak bizonyul.
Hírek
Néhány évvel
később Antonius elhagyja feleségét, Octaviát, és visszatér Kleopátrához.
Octavia testvére az a bizonyos Octaviánus, aki sógora hűtlensége miatt,
hadat üzen Kleopátrának. Amikor Octavianus csapatai bevonulnak
Egyiptomba, Kleopátra, három szolgálójával együtt, saját sírboltjába
menekül. A sors különös játéka folytán, Antonius azt a hírt kapja,
miszerint szerelme öngyilkosságot követett el. A hadvezér erre bánatában
tőrrel súlyos sebet ejt magán. Már haldoklik, amikor új hírrel érkezik a
hírnök: Kleopátra él. A római hadvezér szerelméhez viteti magát, és
karjaiban hal meg.
Tekergő vég
Octavianus
fogságba ejti az egyiptomi királynőt. Kleopátra őt is megpróbálja
elcsábítani, de kivételesen nem sikerül a hódítás. A férfi közli
Kleopátrával, hogy Rómába viteti, ahol rabszolgaként fogják végigvezetni
az utcákon, kitéve a gyalázkodó nép indulatainak. A világ egyik
legkülönösebb asszonya ekkor mérges kígyóval haraptatja meg magát, így
vet véget életének. Nem akar szégyenben meghalni.
