A homoszexuálisok önmeghatározása és meghatározása tekintetében második korszak az 1780-1880 közötti. A felvilágosodás büntetőjogi reformjai, illetve a vallási türelem meghirdetésének következtében a halálbüntetés fenyegetése enyhült, a homoszexuálisok olyan erotikus szabadkőműves társaságokat szerveztek (rózsakeresztesek, illuminátusok) amelyek szintén kiemelkedő szerepet játszottak az európai élet modernizálásában.
A korai keresztény korszakban elsősorban a görög filozófusok aszketikus tanításai hatottak, azaz mindenféle szexuális öröm és élvezet ellen szóltak. A VI. században a kereszténység és más kultúrák hatására a homoszexualitást törvényen kívül helyezték. 533-ban Justinianus császár (bizánci uralkodó) alkotott korlátozó törvényeket "olyan férfiakkal szemben, akik vágyat éreznek más férfi iránt", mert ez szerinte veszélyezteti az államot. A szodómia büntetése: kasztráció volt, a melegség hasonló bűnnek számított, mint a házasságtörés. 829-ben Párizs szinódusa (nem egyetemes zsinatról van szó, vélhetően a városi papi testületről) a mórok, valamint a magyarok invázióját, illetve a vikingek betörését hibáztatta az azonos neműek közötti eroticizmus, valamint a bestialitás (kegyetlenkedés vagy állatokkal való fajtalanság?) és a pogányság terjedése miatt.
Az ókori társadalmak szinte mindegyikében találtak forrásokat a homoerotikus kapcsolatokra. Az ie. 2600 körül az 5. egyiptomi uralkodódinasztia idejéről (Óbirodalom ideje) maradt fenn sír-dombormű a király udvarában manikűrösként, illetve fodrászként dolgozó két férfié, akik átölelik egymást. A forrás szerint ez még a nő-férfi ábrázolásokon is ritka póz. Az ie. 2500-ból származik a sumér Gilgames eposz, amely a világon a legrégibb olyan megmaradt mű, amely tartalmazza az irodalom első homoerotikus szerelmi történetét: a szexuálisan túlfűtött Gilgames és a vadonban élő Enkidu halállal dacoló kapcsolatát. Az ie. 1750 körüli Babilóniában Hammurabi törvénykönyve megemlíti girsequ-t, aki férfi palotaszolgaként szexuális szolgáltatásokat nyújtott az uralkodó osztály tagjainak.
Már az ősközösségi társadalmakban is fellelhetők az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat nyomai. Az időszámítás előtti 12 000 körül maradtak fenn a homoerotika iránti megbecsülés jelei: barlangrajzok, fallikus vesszők ezrei, illetve mesterséges dupla hímvesszők/dildó...