A történelem folyamán a gyengébbik nem, felhasználva belső és külső adottságait, nem egy esetben rendkívül nagy befolyást tudott gyakorolni a főként férfiak által dominált politikára, de akár a háborúk menetére is. Theodóra bizánci császárné a világ akkori legnagyobb birodalmának, a Kelet-Római Birodalom első emberének volt a felesége és egyben támasza. De ott van Madame Du Barry vagy Nell Gwyn esete, akik a francia, illetve az angol udvarba kerülve borzolták fel a „tisztes udvariak” kedélyeit, az erotikus távol-keleti táncok avatott szakértője, Mata Hari pedig az első világháborúban kémkedett a németeknek.
Aszpászia
A Milétoszon született Aszpászia (i.e. 480-400) leginkább arról híres (vagy inkább hírhedt), hogy hatalmas befolyással rendelkezett az athéni városállam egyik legfőbb politikai vezetője, Periklész felett. Életének pontos részleteiről azonban sajnos nagyon keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy felnőttként már Athénban élt, és Periklész révén beleszólhatott az athéni napi politikába. Platón, Arisztophanész, Xenophón és más szerzők is megemlítik munkáikban.
Az ókori írók szerint Aszpászia egy bordély fenntartója és maga is kéjnő volt, bár ezeket a beszámolókat a történészek közül sokan vitatják, arra hivatkozva, hogy a legtöbb történetírónak érdeke volt Periklész besározása. Egyes kutatók megkérdőjelezik a történeti hagyományt, miszerint Aszpászia hetéra vagy kurtizán lett volna, és úgy gondolják, hogy valójában az athéni államférfi törvényes felesége lehetett a hölgy. Aszpásziának született egy fia Periklésztől, aki később a görög város katonai vezetője lett, majd az arginusae-i csatát követően kivégezték. A hagyomány szerint Periklész halála után egy másik athéni politikai vezető, Lüsziklész szeretőjévé vált.
| 
