Fantasztikus feltételezések

Piazzi Smyth professzor hipotézisének legfőbb ellenérve természetesen, hogy a Nagy Piramis minden elképzelés szerint jóval hamarabb épült attól az időszaktól, melyben a Bibliát lejegyezték. Az ókori egyiptomiak egyszerűen nem ismerhették a későbbi zsidó mitológiát, és főleg nem ismerhették a keresztények Újszövetségét. Ám a professzornak erre a kérdésre is volt válasza.

„Ki állítja, hogy a piramis emberi kéz műve? Ahhoz nem fér kétség, hogy az egyiptomiak időszámításunk előtt kétezer évvel nem rendelkeztek ilyen magas matematikai és csillagászati tudással, tehát nem is alkalmazhatták ezeket. Az isteni ihlet, az Úr akarata segítette őket.”

A Nagy Piramisban rejlő matematikai, mértani és csillagászati összefüggések valóban olyan különösek, hogy nem lehet egyszerűen napirendre térni fölöttük. N. I. Brunov építészettörténész kimutatta, e mágikus számok kizárólag a Nagy Piramisra vonatkoznak. A másik kettő: Khefren és Mükerinosz fáraók síremléke, azonkívül, hogy élükkel szintén a négy égtáj felé mutatnak, semmiféle titkot nem rejtenek. Nincs „mágikus alapegységük”, nem szolgálhatnak napórául, és a Föld pályájának méretei sem tükröződnek vissza bennük. Tehát valószínű, hogy a Nagy Piramist nem azok a mesterek építették, akik a másik két piramist. Elgondolkodtató az is, hogy a legrégibb ismert egyiptomi matematikai kézikönyv, a Kr. e. II. évezred közepéről származó úgynevezett Rhind-papirusz a mindennapi, egyszerű számtani műveletek első, nagyon-nagyon bátortalan lépéseit tartalmazza, amelyet nem is nevezhetünk matematikának. Vagyis kizártnak látszik, hogy ezer évvel e könyv megírása előtt az egyiptomiak ilyen magas matematikai műveltséggel rendelkeztek volna.

Ezek az ellentmondások mind-mind arra utalnak, hogy a Nagy Piramist valóban nem építhették az ókori egyiptomiak. Ez pedig Piazzi Smyth professzort igazolja. Elmélete abból a felfedezésből indult ki, hogy a Nagy Piramis építői által használt szent könyök nevű hosszmérték pontosan akkora (25,025 hüvelyk), mint amelyet Mózes használt a templomsátor építésekor. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy a monumentális építményben valóban a Bibliát kódolták volna. Éppen ezért a professzor követői tovább vizsgálódtak, mértek és számítgattak a helyszínen.

Egy lelkes keresztény, Robert Menzies és csapata a piramis folyosóinak adatait igyekezett dekódolni, ennek a felmérésnek az alapján fogalmazták meg elméletüket a Nagy Piramis mélyebb jelentőségéről. Az alagutak minden méretét átszámolták hüvelykre, ezeket az eredményeket átírták az általuk kidolgozott rendszer alapján évekre, és megkeresték az így kapott számokhoz illeszkedő bibliai eseményeket. A piramis külső bejáratáról ők is kimondták, hogy az a Teremtést jelöli, a Krisztus előtti 4004. évet, valamint Ádám bűnbeesését. A lefelé vezető alagút bejárata az Özönvizet, majd a felfelé vivő folyosó a zsidók Egyiptomból történt kivonulását jelenti, melyre Krisztus előtt 1615 évvel került sor. Ahol ez az alagút kiszélesedik, azaz a Nagy Galéria bejárata Jézus születésére utal, az előtérben lévő küszöb pedig Krisztus életét és megfeszítését jelöli. A Nagy Galéria többi része a kereszténység kiteljesedése, a kutató szavával élve a kegyelem evangéliumi rendelése. A Királyok Kamrája a folyosó a megmentettek mennyei üdvösségéhez.

A sírkamra titka

Robert Menzies számításai szerint tehát az emberiség a 20. és 21. századi történelmét a Királyok Kamrája jelképezi. Az igazán izgalmas persze az volna, ha ebből a helyiségből ki tudnánk olvasni, mi vár ránk a jövőben. Ez a lehetőség természetesen a kutatóknak is eszébe jutott, és közzétettek bizonyos eredményeket. Elsősorban a kereszténység meghatározó, sorsdöntő dátumait keresték, mint például Jézus második eljövetelének időpontját, az ezer évig tartó mennyei királyság kezdetét, és természetesen a világvége bekövetkeztének idejét.

Robert Menzies egyik lelkes követője, Morton Edgar úgy vélte, hogy a tökéletes mennyei boldogság millenniumi kora 1874-től veszi kezdetét. Ezzel az időponttal nemcsak az a probléma, hogy az azóta eltelt 130 évet túlzás lenne a mennyei boldogság idejének nevezni, de a hívők szerint az sem stimmel, hogy Edgar a Teremtés időpontját a Krisztus születése előtti 4128. évre tette az általánosan elfogadott 4004. év helyett. A különbség 124 év. Ha ezt hozzáadjuk az 1874-hez, akkor az 1998-as dátumot kapjuk, mint az ezer éves mennyei királyság kezdetét. Az újabb magyarázatok szerint ez az az időpont, amikor Krisztus ismét megszületett a Földön, tehát most karácsonykor éppen tizenegy éves. A millenniumi kor 3038-ig fog tartani (tehát 1040 évig), ekkorra várhatjuk ugyanis a világvégét.

Bár Charles Piazzi Smyth téziseit sokan támadták, még ma is dolgoznak kutatók azon, hogy bebizonyítsák, a Nagy Piramis a Bibliát és az emberiség történelmét meséli el a kezdetektől a végig. Az Isteni üzenet című könyv szerzője, bizonyos Davidson professzor például azt állítja, hogy a Királyok Kamrája előtti alacsony folyosó az 1928 és 1936 közötti időszakot jelenti, s ennek a folyosónak a keskenyedése az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach utáni depressziós állapotot tükrözi.

A magyar származású Max Toth értelmezése szerint 1992 júliusa jelenti a folyosó végét, és ez a dátum a kezdete a végső időszaknak. Más kutatók ezt a dátumot természetesen 2001. szeptember 11-re teszik, míg Toth azt mondja, az 1995-től kezdve jelentkező dühöngő és ádáz időjárási jelenségek és az iszlám világnézet felől érkező terroristatámadások a millenniumi korszak előtti megpróbáltatások, melyekről a Biblia is említést tesz, és amely időszak a Nagy Piramisban foglaltak alapján 2025-ig fog tartani. Akkor ugyanis végleg megszűnik a civilizáció. Krisztus pedig csak 2034-ben fog megjelenni az égen, hat évvel később ölt emberi alakot és 76 évig fog élni.

Mint láthatjuk, a piramisból mindenki mást és mást vél kiolvasni. Egy Flinders Petrie nevű tudós például azt állítja, Smyth mérési hibák sorozatát követte el, ezért következtetései tévesek, és ha elfogadnánk az elméletét, az ezer éves királyságnak 1882 augusztusában kellett volna kezdődnie. Ebbe az eredménybe viszont sokan nem nyugodtak bele. J. Garnier ezredes szerint Petrie mérései is rosszak, mert a saját eredménye szerint a millenniumi korszak kezdete 1913 volt, ami azonban nem jelenti azt, hogy Jézus rögtön ebben az évben megjelent volna köztünk. Az ezredes szerint a Messiás eljövetelét megpróbáltatások vezetik be, mert ezt az eseményt az emberiségnek ki kell érdemelnie.