A névtelen herceg
A Névtelen herceg, tudományos
nevén az E jelű ismeretlen férfi holtteste, hivatalosan 1881-ben került
elő, a felső-egyiptomi Luxorral szemben fekvő Deir el-Bahari egyik
sziklasírjából. Maga a sír - megtálalásának kalandos körülményeinek
elbeszélése külön posztot érdemelne - egyike volt azoknak a királyi
múmiákat rejtő rejtekhelyeknek (franciául: cachette-eknek), ahova a Kr.
e. 10. század elején Théba főpapjai (vagy akár mondhatnánk papkirályai) a
sírrablók elől elrejtették az Újbirodalom nagy fáraóinak és
családtagjainak holttesteit, közben némileg megdézsmálva azok
sírfelszerelését. A sírok eredetileg elképesztő gazdagságáról némi képet
kaphatunk, ha Tutanhamon kincseire gondolunk.
Szóval, visszatérve a deir el-bahari 320. számú sírra, itt több mint 50
múmia nyugodott kusza össze-visszaságban, köztük olyan hírességek, mint
III. Thotmesz vagy II. Ramszesz több mint 5000 sírfelszerelési tárgy
társaságában.
A hírneves halottak között (akiknek a koporsójának egy részét az
elrejtést végző papok gondosan összecserélték), most csak egy
díszítetlen fakoporsóban nyugvó furcsa holttest érint bennünket. Ennek a
múmiának a kibontása olyan erős hatást gyakorolt 1886-ban az, egyébként
sokat látott, régész és antropológus urakra, amelyet egyikük így írt
le: ,,a borzalmas agónia utolsó rándulásai még évezredek múlva is
láthatóak voltak". A boncoláson résztvevő vegyész pedig egyenesen arról
beszélt, hogy a szerencsétlen embert élve temették el.
Ha a múmia arckifejezésére tekintünk, könnyen megérthetjük az első
kutatók nyilatkozatait. De nézzük meg közelebbről a további
furcsaságokat, amely a múmia temetését övezik.
Az első és igen furcsa
körülmény, hogy a testet birkabőrbe csavarták, olyan anyagba, amely az
egyiptomi hitvilág szerint rituálisan tisztátalan volt. A testet ezen
belül finom vászonból készült, szokatlanul szorosan megkötött bandázsba
csavarták, amelyet vastagon átitattak nátronnal. A vászoncsíkokat a
karon és a lábfejnél szoros csomókkal kötötték meg. Ez alatt a réteg
alatt egy második, szorosan megkötött bandázs réteg következett, amely
alatt viszont a testet egy gyantából, nátronból és mészből álló
keverékkel kenték be. A leggyanúsabb körülmény azonban az volt, hogy a
holttest belső szerveit, az egyiptomi mumifikálási szokásokkal
ellentétben, nem távolították el. A fiatal 20-25 éves férfi fülében a
kicsomagoláskor arany fülbevalók voltak, a felirat nélküli koporsóban
pedig két botot találtak, amely talán az elhunyt magas rangjára utalt.
Az egyiptomiak számára a halott nevének megőrzése és a holttest mágikus
védelme különös fontossággal bírt. A feliratok az amulettek hiánya a
koporsón és a holttest körül, a rituálisan tisztátalan birkabőr
használata és végül a belső szervek jelenléte, több mint furcsa ebben az
esetben. Főleg akkor, ha egy olyan fontos személyről beszélünk, akinek a
holttestét fáraókkal és királyi családtagok holttesteivel együtt
szállították át talán a Királyok Völgyéből és temették el újra.
A fiatal férfi tehát minden
bizonnyal királyi herceg lehetett. Borzalmas arckifejezésére és a többi
szokatlan körülményre már kibontásakor több magyarázat született.
Felmerült az, hogy a férfit megmérgezték, az hogy valamilyen szörnyű bűn
miatt élve temették el. Történetileg pedig néhányan Pentawerrel, III.
Ramszesz (Kr. e. 1182-1151) ellen összeesküvést szövő herceggel
próbálták azonosítani. Ugyanokkor, élve temetésre nincs semmilyen adat
Egyiptomban. Az írott forrásokban a kivégzési módok között előfordul a
megfojtás, a lefejezés, vagy különösen szentségtörő esetben a megégetés.
A holtesten az elmúlt években végzett új vizsgálatok után azonban a
temetési körülményekre új, szerintem meglehetősen logikus magyarázat
született.
Felmerült az, hogy a holttest elsődleges konzerválása nem Egyiptomban,
hanem valahol a szír-palesztin területek egyiptomi uralom alatt álló
tartományában történhetett, ahol egy királyi herceget talán valamilyen
baleset érhetett. A holttestet már hullamerevség beállta után találták
meg és a legjobb helyben fellelhető szakemberek balzsamozták be
sürgősen. Ez megmagyarázná a mész Egyiptomban szokatlan alkalmazását és a
birkabőrt, amely gyakori burkolóanyag a Közel-Keletnek ezen a vidékén. E
teóriának az egyetlen gyenge pontja számomra, az amulettek teljes
hiánya, valamint az, hogy hazaszállítva a holttestet, amennyiben a
díszítetlen fakoporsó az eredeti, miért nem helyezték új feliratos
koporsóba.
A Névtelen herceg személye és
halálának pontos körülményei tehát továbbra is az ókori Egyiptom egyik
megoldatlan relytéje marad.
| 
