A frigyládát a szentírásban olvasható szöveg szerint Mózes a pusztában készítette akácfából. A külsejét és a belsejét egyaránt arannyal vonták be, a fedelére pedig (amely kizárólag aranyból volt) két kerub szobrát helyezték. Ebben őrizték azt a két kőtáblát, amelyekre a Tízparancsolatot vésték fel.

Tudor Parfitt, brit akadémikus 1987-ben járt Zimbabwében, a Dumghe-hegynél. Mivel a Lemba törzs bizalmába férkőzött, velük élhetett. Alig várta, hogy titokban behatolhasson az őrizetlenül hagyott barlangba, mely a hegy belsejébe vezetett. Hogy miért volt ez olyan fontos? Mert a legendák szerint ez a barlang rejti a frigyládát!

A cím diadalkiáltás – a magyarázata: az utóbbi évtizedben olyan vélemények terjedtek, hogy hiába beszélnek a természeti népek, szólnak a régi mondák az egykori nagy áradásról, az nem történhetett meg. A tudomány mindig megkérdőjelezte a bibliai nagy áradás megtörténtét. 2008 nyarán aztán újabb megerősítést kaptak a Vízözön-pártiak.
Bár a régi krónikák, a jóval később papírra, pálmalevélre, papiruszra vetett, sőt kőbe vésett módokon megörökített történetek erről regélnek Kínától Ausztráliáig, Kis-Ázsiától Európáig, Szibériától Dél-Amerikáig, a tudományt éppen a jelenség mondákban megnyilvánuló globális volta riasztja el. A kutatók nem tudják elképzelni, hogy az egész bolygón, annak minden pontján 40 nap és 40 éjszaka szakadatlanul essen az eső – ez meteorológiai nonszensz, állítják.

Ki volt Mária Magdolna?  
Mit próbált meg titkolni kétezer éven át az egyház? Azt, hogy Jézus Krisztus és Mária Magdolna házasok voltak, sőt, gyerekük is született, és leszármazottjaik ma is köztünk élnek.

A lepel hivatalosan 1357-ben bukkant föl először a történelem színpadán, mikor is egy francia keresztes lovag, Geoffroy de Charny levelet írt róla a pápának. Hogy az úriember miként tett szert rá, arról sosem beszélt, állítólag a Szent földön találta. A leplet több ízben kiállították, a hívek megcsodálhatták, ám pár évvel később a pápa hamisnak nyilvánította és kiátkozással fenyegette azokat, akik továbbra is tisztelték. Innentől kezdve a lepelre valóságos száműzetés várt évtizedeken, sőt évszázadokon át bolyongott, vándorolt egyik helyről a másikra. Hol elrejtették, hol kiállították az akkori viszonyoknak megfelelően. Mikor már-már úgy tűnt, hogy az ereklye végre otthonra lelt egy-egy kápolna, vagy templom mélyén, a hely juszt is leégett.

 

A Biblia egyik legismertebb története: a Fáraó nem akarta elengedni a zsidókat Egyiptomból, hiába kérlelte Mózes. Ekkor az Úr tíz csapást mért az országra, a Fáraó megtört, s így Mózes végre kivezethette népét.

Noé bárkája és az Özönvíz minden idők egyik legvitatottabb bibliai katasztrófája. Noé mintegy 137 méter hosszú, három fedélzetet magába foglaló bárkája továbbra is minden idők leghatalmasabb fából épült hajója - de ez történelmi tény vagy bibliai elképzelés csupán? Emberek milliói hisznek a történetben; mások viszont félrevezetett látomásnak tekintik. De Kelet-Törökország elhagyatott hegycsúcsainak magányában ott rejtőzik a bizonyíték egy darabja, amely örökre megváltoztatná a Bárka értelmezésével kapcsolatos elképzeléseket. A Biblia leírja a Bárka utolsó kikötésének helyét, amely az Ararát hegyén volt, és sokan, akik hisznek a történetben, úgy gondolják, hogy ez csak a kelet-törökországi Ararát hegy lehet. A legújabb tudományos eszközökkel felszerelkezve keresztülvágunk a világon, újra bejárva Ron Wyatt útját, hogy felfedjük a csónak alakú képződményt övező titkot.