Hatalmas kőtemplomok, szigorúan ülő kolosszusok, fegyelmezett, fehérbe öltözött papok - sokan így képzelik az ókori Egyiptomot. Pedig a Nílus-völgyében élők koránt sem voltak szemérmesek, vagy zárkózottak ha a szexualitásról volt szó. Még a haláluk után sem. Sőt...
Olyanok, mint az ember, de mégsem. Vékony, hosszú nyakuk, és valószerűtlenül hosszúkás koponyájuk különbözteti meg őket – fizikailag. Hogy szellemileg milyen képességekkel rendelkeztek, arról csak találgatások folynak.
Ré, a hatalmas napisten megharagudott, amikor megtudta, hogy leánya, Nut istennő titokban összeházasodott Geb földistennel. Különös átokkal sújtotta őket: ne szülessenek gyermekeik az év egyetlen napján se! Ezidőben 360 napból állt egy év Egyiptomban. Elkeseredésében Nut istennő a jó öreg Thot istenhez, a Bölcsesség és a tudományok istenéhez fordult, aki az időmérés felelőse is.
Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő mélyén...
Nemcsak smink lehetett az a szemfesték, amely Nofretete királynő és más uralkodók híres tekintetéért volt felelős. Francia tudósok arról számoltak be, hogy az igéző pillantásokat biztosító szemfesték valójában egy szembetegség ellen vagy annak megelőzésére szolgált
Sört már a sumérok is készítettek, ám feltehetőleg az egyiptomiak jöttek rá, hogy a sör főzése közben keletkező élesztő a kenyeret megdaasztja, így az könnyebb és finomabb lesz.
Mi lehetett valójában a Fáraó Átka? Titokzatos, félelmetes beszámolókkal borzongatta az 1920-as, '30-as évek sajtója az embereket: a Tutanhamon fáraó sírjának feltárásában résztvevők sorra meghaltak. A Fáraó Átka ma már tudományos szempontból is magyarázatot lelt.
