Vlad Ţepeş volt a megihletője Drakula személyének, az egyedüli vámpír – uralkodóénak kinek élete a Kárpátok szívében kezdődött és ért véget. Uralkodása viharos volt, ám nem kevésbé volt mozgalmas és bizonytalan a világ amelyben élt.

Ţepeşt VI-ik Henrik idejében avatják fejedelemmé, abban az időben mikor Magyarországon Mátyás király urakodott. A titokzatos történet gyökerei látszólag könnyen feltárhatóak. Vlad apját, aki abban az időben Erdély kormányzója volt, Zsigmond király befogadja a "Sárkány rendjébe”. A titokzatos rend sajátossága, hogy egyházellenes volt és a Szent György által megölt sárkányról kapta nevét. Késöbbi adatok szerint Vlad Ţepeş titokban csatlakozott az említett rendhez, innen kapta ismert nevét is, mely kezdetben „Dracul”, majd késöbbiekben Dracula- vá alakult. Ám innen már a misztikum területére lépünk.

Egy szerelmi történet

Drakula herceg kalandos élete átível három uralkodást, elfogadott történelmi tények és legendák között, melyek szájról szájra terjedtek, ugyanúgy mint titokzatos halála, melyet soha nem lehetett bebizonyítani igazán. Érdekes módon senki nem tudja pontosan mikor és hol ért véget Ţepeş halála, mindössze futólagos említések és be nem bizonyított hipotézisek léteznek. Az ősi források, melyeket Radu Florescu román származású amerikai professzor is alátámasztott, Vlad Ţepeşt romantikus hősként körvonalazzák.

Miután II. Murád szultán fogságából kiszabadult, Vladot Valahia hercegévé avatták. Uralkodása alatt megöli apja gyilkosát, és elválik testvérétől Radu cel Frumos-tól, aki ezek után örökös haraggal üldözi. Radu, a törökök kedvenc uralkodója, testvérét egészen az Arges folyó partjáig üldözte. A legenda szerint Ţepeş felesége leveti magát egy szikláról, félvén, hogy a törökök kezére kerül, miközben Ţepeşnek sikerül egy rejtett átjárón a hegyekbe menekülnie. Néhány paraszt segítsége által eljut Erdélybe Mátyás királyhoz, ahol 12 évet tölt. Drakula legendája, az álom nélküli vámpíré, Visegrádon születik meg egy szerelmi történet által. Drakula szerelmes lesz Mátyás hugába és megpróbálja elszöktetni. A lány szerelméért Vlad áttér a katolikus vallásra, és meg is esküszik vele egy senki által nem ismert ceremónia keretén belül. Kettejük tiltott szerelme kiváltja Mátyás haragját, aki vissz*raboltatja hugát. Vlad mérgében vérátkot szór a magyar királyi családra, a legenda szerint eladja lelkét az ördögnek, amely számára a halhatatlanságot biztosítja. Attól fogva bármilyen élete kiontására tett kísérlet kudarcba fulladt, ez magyarázza fejvesztésének okát is: mivel vámpírrá változott nem lehetett másképp megölni.

A halhatatlan herceg

Más történészek és kutatók szerint semmi sem bizonyítja, hogy Vlad Ţepeş fejét valóban levágták és bizonyítékként Konstantinápolyba vitték, valamint azt sem, hogy ezt később ellopták és 1476-ban eltemették Snagovban egy sírkő alá. Ellenben a vámpírológusok állítása szerint Drakula nem tűnt el teljességében a világról, csupán párszáz éve alszik, vagy sírjához közeli helyeken bújkál. Tény az, hogy Drakula nyomai mindig visszavezetnek Bukarest közelébe, melynek első említése 1459-re nyúlik vissza, ami egybeesik a fejedelem uralkodásának idejével. Itt, Snagovban, a tavon található sziget közepén levő kolostorban, ahol mindössze egyetlen szerzetes él, rejlenek Drakula történetének titkai. A kolostor közepén van egy fehér kőből készült sírkő, amely alá, az elmondások szerint, Drakula fejét temették. Valahol a mélységben a harangláb alatt, a szájhagyományok szerint egy alagútrendszer található, amely átnyúlik a tó alá és ma sem lehet tudni, hogy hová vezet. Ezekben a folyosókban rejtőzik a nap világa elől a halhatatlanságra ítélt herceg lelke. Ugyancsak a kolostor mellett található egy kút, amelybe a mítosz szerint Drakula a kincseit rejtette.

Ceauşescu elrendelte a folyosók befalazását

Az elmondottak lehetnek csupán üres szavak, ugyanakkor rejthetnek némi valóságot is. Bízonyítékok nincsenek egyik oldalról sem, csak furcsa jelek, amelyeket nem lehet megfejteni, régről maradt, majdnem 200 éves nyomok, arról az időről amikor a kolostort végleg elhagyták. A kolostor őre, Varafil atya, nem nyilatkozik senkinek, elmondása szerint ő nem tud semmit a hallottakon kívül, és ő egyébként is csak nemrég van ott ahhoz, hogy valamit is kinyomozzon. Lehetséges, hogy úgy van ahogy az atya mondja, vagy az is lehet, hogy a kolostor egyházi vezetői folytják bele a szót. Ezzel ellentétben a környékbeli öregek íjesztő dolgokról mesélnek: sikolyokról melyek viharok idején, a tó irányából hallatszanak arról a helyről ahol a folyosórendszer bejárata található, arról az öt emberről akik nyomtalanul eltűntek akkor amikor elindultak feltárni Drakula kincseit még mielőtt Ceauşescu befalaztatta volna a folyosókat, mivel ezek egészen palotája alá nyúltak. Mesélnek még a kútról melynek vize sohasem lesz zavaros, mivel nagyon nagy az ezüstion koncentrációja, fekete árnyakról amelyek ellepik a tó vizét, kék tüzekről amelyek a kút vizén lebegnek és a Szentgyörgy éjjeli farkasüvöltésekről, miközben a szigeten vadállatok nem is élnek, nembeszélve farkasról. Mindezeknek oka: Drakula szelleme.

A sír üres?

Az emberek azt mesélik, hogy a harangláb oldalán két sötétebb „nyom” található, az átjárok nyílásának helyei melyekben a nyughatatlan fejedelem járkál. Ugyancsak Drakula az oka, hogy bárki próbálta, nem tudta kiapasztani a rejtélyes kutat, ahol állítólag a herceg felbecsülhetetlen kincsei lapulnak. Akinek sikerülne, az felfedezné a legtisztább arany előállításának titkát, azé a román fémét, amely 99,5%-ban színarany. A dolog mégsem lenne olyan egyszerű, mert az illetőnek ismernie kéne a Scholomance-i Egyetem írásait a fekete mágiáról, melyeket a herceg örökölt, mielőtt Diocletianus megparancsolta ezek megsemmisítését attól félve, hogy az alkimisták meghamisítják egyedien tiszta aranyérméjét.

Legenda vagy sem, az öregek félnek és háromszor is keresztet vetnek a sír hallatán. Sokak szerint a kolostorban található sírkő alatt nincsen semmi, és nem azért lenne mert Ţepeş testét máshova temették, Isztambulba vagy bárhová máshova a világon, hanem azért mert Drakulának sikerült becsapnia az időt, hordozva egy elviselhetetlen keresztet: a halál nélküli halált.

Mennyi igazság és mennyi fikció rejtőzik Vlad Ţepeş legendájában? Senki sem tudja igazán, és talán nincs is szükség az igazságra. Végsősoron mindenkinek joga van kiválasztani azt a darab misztikumot és kalandot amelyben hinni akar. Elég ha elgondolkozunk azon, hogy mekorra távolság választja el a legenda birodalmát a valóságétól, s talán rájövünk, hogy egyes esetekben ez a távolság nem több mint egy szempillantás…