Levitáció – misztikum, vagy valóság? Hol tart ma a tudomány a jelenség rejtélyének megfejtésében, és honnan ered a levitáció csodája?

Sokan azt állítják, hogy találkoztak már az ufók utasaival. Ám a humanoidok megjelenéséről és viselkedéséről szóló beszámolók gyakran ellentmondanak egymásnak. Még is, kik ők? És kik irányítják a titokzatos tárgyakat?

Lelkünk telítődött negatív érzésekkel. Nem csoda, hiszen eszményeinket elvették tőlünk. Érzéketlenek lettünk, mivel másként el sem tudnánk viselni életünket. Mégis mit tehetünk annak érdekében, hogy újra tudjunk örülni, szeretni, alkotni? Mivel a világot nem válthatjuk meg, önmagunkon kell munkálkodnunk. Ha sikerül elűzni démonjainkat, újrateremthetjük saját lényünket és világunkat.

Sok kultúrkörben és országban – legfőképp az európaiakban – a csontvázakat kapcsolatba hozzák a kísértetjárással, a halállal. Angliából azonban különösen sok olyan esetről tudunk, amikor nem az egész csontváz, hanem „csupán” egy koponya volt a „főszereplő”, amely mélységesen sérelmezte, ha valamilyen méltánytalanság érte „őt”.

Aki háborgatja a halottak földi maradványait, vagy nem veszi figyelembe a haldokló utolsó kívánságát, nem jól cselekszik. Több jel szerint a holtak szellemei figyelik csontjaik, porhüvelyük sorsát, és közbelépnek, ha kegyeletsértő dolog történik. Ám az is megeshet, hogy a szellem maga hívja fel a figyelmet a nem megfelelő helyen nyugvó csontjaira.

A világ különös és megmagyarázhatatlan eseteit figyelve időnként rábukkanhatunk egy-egy nem felettébb fantasztikus, vagy épp elképesztően hihetetlen, ám mégis valós hírre, mint amilyen például az argentínai hintázó fantomok esete.