Ősi csontok a lomok között

Egy Joe Walsingham nevű amerikai farmer újonnan vásárolt oakville-i (Georgia állam) házának lim-lomjai között kutatva egy ősrégi csontvázra bukkant, amit azonnal a mészégető kemencébe dobott, mivel semmi kedve sem volt az ilyesfajta leletekkel járó hercehurcához. Az éjszaka kellős közepén elkezdtek ki-becsapódni az ajtók, a székek titokzatos módon maguktól felborultak, a szobákban pedig fülsiketítő harangzúgás hallatszott.

Walsingham nem volt babonás ember, ezért a hangokat kezdetben a szomszédok tréfájának tartotta. De nemsokára olyan események vették kezdetüket, melyeket már ő sem tudott könnyedén, egy vállrándítással elintézni. A házában bekövetkező rejtélyes és hátborzongató jelenségeket a San Francisco Examiner 1891-es cikke ismertette.

Hátborzongató jelek

Először a férfi kutyája dühösen ugatni kezdett az egyik fal irányába fordulva. Aztán egy napon az eb a fal felé ugrott, ahonnan szűkölve, nyakát szegve esett vissza, mintha valaki nagy erővel hajította volna vissza a szerencsétlen állat testét. Ezek után irtóztató kacajok, kiáltások és jajveszékelés hangzott fel a ház minden szegletéből. Walsingham egyik lányát egy láthatatlan kéz ragadta torkon, és fojtogatni kezdte. A farmer az esőben sétálva megdöbbenve látta, hogy egy pár mezítelen láb nyomai haladnak mellette az úton. Az őt követő egyénnek nyomát sem lelte. A család számára végül egy vacsorán telt be a pohár. A vendégeik látszólag nem nagyon törődtek a fenti szobából kiszűrődő furcsa nyögésekkel, ám végül egy vörös folt öltött alakot a fehér asztalterítőn, ami a mennyezetről aláhulló skarlátvörös cseppek következtében egyre szélesebb lett.

A társaság férfi tagjai ekkor az emeletre rohantak, és feltépték a padlót. A deszkák alatt csak száraz port találtak, pedig a terítőn továbbterjedő folt a későbbi kémiai vizsgálatok során emberi vértől származónak bizonyult. A Walsingham család a rémület hatására hamarosan összecsomagolt, és elköltözött a kísértetjárta házból. Joe állítása szerint a csontváz egykori gazdája tért vissza a túlvilágról, hogy addig zaklassa őt a szentségtelen tette miatt, amíg el nem hagyja az események színhelyét.

Az utolsó kívánság

A yorkshire-i Bridlington és Driffield között fekvő gyönyörű angol kastély, a Burten Agnes Hall lakóinak sok gondot okozott az Awd Nance nevet viselő koponya. A meglehetősen bizarr ereklye ugyanis már több mint 300 éve mindenáron a házban „kíván” maradni. Akik megpróbáltak megszabadulni tőle, végül mindig arra kényszerültek, hogy felülvizsgálják elhamarkodott döntésüket.

A kastélyt még a 17. század folyamán építtette három lánytestvér az apjuk, Sir Henry Griffith által rájuk hagyott örökségből. Nem sokkal azután, hogy elkészült a ház, a legfiatalabb lányt, Anne-t rablók támadták meg, amikor hazafelé tartott a közeli Harphamból, ahol baráti látogatást tett valakinél. A falusiak vigyázva szállították haza a teljesen összevert testű lányt. A sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a gondos ápolás ellenére is mindenki számára nyilvánvalóvá vált, nem fog soha felépülni.

Anne, halála előtt nem sokkal, rendkívüli kéréssel állt elő. Ragaszkodott hozzá, hogy a temetése előtt a testvérei levágják a fejét, majd azt szeretett otthonának falai között őrizzék. Azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben nem teljesítik az utolsó kívánságát, annak szörnyű következményei lesznek. Két nővére megígérte, hogy a végakarata szerint cselekszik majd, ám a kérés teljesítésének már a puszta gondolata is iszonyattal töltötte el őket. Így hát, miután Anne kilehelte a lelkét, végül mégis csonkítatlanul temették el a holttestét.

Egy héttel a gyászszertartást követően a ház népe arra ébredt, hogy az egyik emeleti szobából megmagyarázhatatlan hangok szűrődnek ki. Egy újabb hét elteltével a család ismét furcsa zajokra riadt fel, az épület minden sarkából ki- és becsapódó ajtók által okozott lárma hangzott fel. Három héttel a temetés után már mindenki egész éjjel rémülten feküdt az ágyában, mert a kastély a folyosókon fel és alá rohangászó láthatatlan lények seregeinek zajától zengett.

A túlvilági zaklatások hatására a cselédség hamarosan felmondott, és mind egy szálig elhagyták a házat. A testvérek elhívták a helybéli lelkészt, és amikor szóba hozták Anne végrendeletét, a férfi egyetértett a sír felnyitásával. A testet, a fej kivételével, olyan állapotban találták, ahogy utoljára látták. A lány feje azonban le volt vágva, a rajta levő bőr lemállott, és csak a koponyacsont marad meg belőle! A két nővér, vonakodva bár, de a kastélyba vitte a komor mementót. A kísértetjárás megszűnt, és a koponyát életük végéig maguk mellett tartották. A Burten Agnes kastély több egymást követő tulajdonosa is megpróbálta kidobni az Awd Nance nevű koponyát, de a rejtélyes csoszogás, kaparászás, ajtócsapkodás és a szörnyű nyögések minden alkalommal meggyőzték őket arról, hogy a különös ereklyét visszategyék a helyére.

Az éjszakai zaklató