Mindenki ismeri Romulus és Remus történetét. ,,A kegyetlen Amulius, Alba Longa (ez a városállam az Appennini-félsziget területén volt) királya álmot látott. Azt "álmodta”, hogy a lánya Rea Silvia szobájába belebegett egy hatalmas hímtag, közben egy hang ráparancsolt a leányra, hogy háljon együtt vele. A király fel akart ugrani, hogy megmentse a lányát, de nem tudott mozdulni. Ordítani akart az őrségnek, de nem jött ki hang a torkán. A király leánya engedelmeskedett az idegen hang felszólításának." Ugye ez már ismeretlennek hangzik? És Romolus égi szekere? Nem, valahogy ez is kimaradt.. Lássuk az eredeti történetet, amit történetírók alapján ismerünk!
Kevés tényre támaszkodhatunk Atlantisz szigetének létezéséről. Azonban
elgondolkodtató, hogy kb. 1400 olyan népcsoportról tudunk, amelynek
tagjai mind megemlítenek egy hozzávetőleg 12 ezer évvel ezelőtti
kataklizmát. Most az emlékezés univerzális hagyományából csemegézünk.
A legújabb kutatási eredmények szerint az inkák előtti dél-amerikai nép,
az úgynevezett Chavín-kultúra félelmetes eszközöket vetett be annak
érdekében, hogy bizonyítsa hatalmát.
Előfordul,
hogy minden különösebb logika vagy magyarázat nélkül úgy érezzük, meg
kell tennünk egy bizonyos dolgot. Ha pedig kicsit odafigyelünk,
kiderülhet, hogy sokat köszönhetünk egy-egy ilyen döntésnek – akár az
életünket is.
A intuíció, vagyis a megérzés a latin „intueri” szóból származik, ami annyit jelent: belül látni. Minden egyes embernek megvan ez a képessége: a logikuson túlmutató tudást vagy azonnali érzékelést jelenti. Valami felsőbb igazság érzékelését, amelyre mindannyian ráhangolódhatunk, csak hagyni kell, csak oda kell rá figyelni.
A római harcosok olyan szuperragasztóval
javítgatták sérült felszereléseiket. ami még 2000 év multán is együtt
tartja az összeragasztott felületeket, jelentették a bonni Landes Museum
restaurátorai.
Az
i. sz. 476 és 1000 közötti időszak az emberi történelem legmostohábban
kezelt korszaka. A történészek által korai középkornak nevezett
időszakot sok laikus még ma is sötét korszaknak tekinti, pedig a "sötét
kor" elnevezés is legalább olyan ősi, mint maga ez a néhány évszázad.
Most lássuk azt a tíz okot, ami miatt elmondhatjuk, hogy a sötét kor
valójában a haladás és a fény kora volt.
Mel
Brooks a Világtörténelem I. című filmjében így kiált fel: "Királynak
lenni jó!" Kastélyban laksz, gyomrod végterméke külön csúszdán pottyan a
falusiak fejére, ráadásul még csinos kis melléknevet is kapsz, amelyet
aztán később unott iskolásoknak kell bebiflázniuk. Ennek ellenére nem
minden uralkodó volt olyan szerencsés, hogy "Nagy", "Bölcs" vagy éppen
az "Elfajzott" (II. Albert, meisseni őrgróf) jelzővel illessék. A
következőkben 10 olyan királyt, herceget és nemesurat gyűjtöttünk össze,
aki balszerencséjének vagy saját furcsaságának köszönhetően kapott
szokatlan nevet.
Akár
hiszünk a csodákban, akár nem, az évszázadok során számos feljegyzés
született látszólag megmagyarázhatatlan, sokak által egyenesen Isten
művének tartott eseményekről. A következő lista a 10 legérdekesebb
esetet veszi számba.
Bűnös szenvedély és önmegtartóztatás, küzdelem és fájdalmas lemondás
kísérte a szerelem ösvényein. Szeretett és viszontszerették, az igazi
boldogságra mégis évtizedekig kellett várnia. Egy olyan században,
amelyben a csalódás kordivat volt. Széchenyi István gróf szerelmeinek
Lénárt Emese eredt nyomába.
LONDON — A National Geographic X, azaz Lezáratlan aktáiban szeptember
15-én újra indul a nyomozás azzal kapcsolatban, valóban gyerekgyilkos
volt-e III. Richárd, vagy 500 éve ártatlanul szidják.
Kevés tényre támaszkodhatunk Atlantisz szigetének létezéséről. Azonban
elgondolkodtató, hogy kb. 1400 olyan népcsoportról tudunk, amelynek
tagjai mind megemlítenek egy hozzávetőleg 12 ezer évvel ezelőtti
kataklizmát. Most az emlékezés univerzális hagyományából csemegézünk.
A legújabb kutatási eredmények szerint az inkák előtti dél-amerikai nép,
az úgynevezett Chavín-kultúra félelmetes eszközöket vetett be annak
érdekében, hogy bizonyítsa hatalmát.
