Feltárták a hírhedt londoni tébolyda pácienseinek tömegsírját
Az ispotályt 1247-ben alapították, s a 14. századtól pszichiátriai betegeket fogadott, ez volt a világ első elmegyógyintézete. A kórházat 1676-ban építették újjá a nagy londoni tűzvész után. Nevéből ered az angol "bedlam" szó, ami őrültek házát, tébolydát, zsivajt, káoszt jelent. Az intézményben uralkodó borzalmas állapotokat 1735-ben William Hogarth (1697-1764), az angol nemzeti festészet megteremtője örökítette meg. A Liverpool utcai sírkertben 1569-től a 19. század közepéig temetkeztek, és a Bedlam páciensein kívül a helybéliek is itt leletek végső nyugalomra, amikor a környékbeli temetők megteltek. Jay Carver ásatásvezető régész szerint rendkívül érdekes helyszínről van szó, hiszen a 16. században London külső kerületeinek lakosai hihetetlen nyomorban tengődtek. "Az ilyen helyszíneket nem mindig kutatják megfelelően" - jegyezte meg az archeológus, hozzátéve, hogy az elhunytak földi maradványai rengeteg adattal szolgálhatnak a korabeli étrendről, betegségekről és halálozásról. A 17. század végén az elmegyógyintézetet átköltöztették London északi részébe. Az új kórházépületek és gondozott park ellenére a kezelés, a betegekkel való bánásmód nem javult a 18. században sem, amikor az érdeklődő publikum szabadon bejárhatott az intézménybe és 1 penny "belépődíj" fejében bámulhatta Bedlam szerencsétlen sorsú lakóit.
Az ispotályt 1247-ben alapították, s a 14. századtól pszichiátriai betegeket fogadott, ez volt a világ első elmegyógyintézete. A kórházat 1676-ban építették újjá a nagy londoni tűzvész után. Nevéből ered az angol "bedlam" szó, ami őrültek házát, tébolydát, zsivajt, káoszt jelent. Az intézményben uralkodó borzalmas állapotokat 1735-ben William Hogarth (1697-1764), az angol nemzeti festészet megteremtője örökítette meg. 
