APiri Reis térkép 1513-ból való, tehát Amerika felfedezése után 17 évvel készült, ám meghökkentő pontossággal szerepel rajta Afrika mellett Dél-Amerika, de még az Antarktisz is, amit csak ma ismernek pontosan, műszereknek köszönhetően, hiszen évezredek óta jégtakaró borítja.

Az isztambuli Top Kapi palotában 1929-ben találták meg a ma már Piri Reis térkép néven elhíresült kartográfiai csodát. Piri Reis a török admiralitás vezetője volt, mai fordítással tengernagyi rangban a 17. században.

A leletet kezdetben nem nagyon értékelték. Ám amikor az ötvenes végén egy másolata eljutott egy amerikaihoz, Mailery kapitányhoz, akit a téma szakértőjének tartottak, ő úgy ítélte meg, hogy a térképen látható az Antarktisz egyik része is, azé a kontinensé, amelyet 10 ezer éve jég borít, és amelyet az európaiak csak a XIX. században fedeztek fel. Hapgood professzor is foglalkozott a tanítványaival a térképpel...

Sok havi munka után ők is hasonló eredményre jutottak: Piri Reis olyan földrajzi részleteket ábrázol, amelyek az ő korában teljesen ismeretlenek voltak. A térképéről alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy matematikai alapja van, méghozzá sík-trgionometriai alapokon nyugszik.

A kutatók feltételezése szerint a térkép jóval a görögök előtt készült, egy régebbi, fejlett civilizáció alkotása. Van olyan feltételezés is, hogy idegen bolygók itt járt űrhajósai is szerepeltek a térkép készítői között. Meglepő volt ugyanis a térkép pontossága. A tévedések átlaga kisebb egy foknál és a földrajzi helyek földrajzi szélessége és hosszúsága egyaránt pontos.

Ez ugyanis feltételezi, hogy a  térkép készítőinek rendelkezésére állt olyan eszköz, amellyel nemcsak a földrajzi szélességet, hanem a hosszúságot is pontosan meg lehet határozni.

Az európai és afrikai földrész ábrázolása kivételesen pontos, noha ezt szinte lehetetlen elérni olyan korban, amikor nem ismerték még a hosszúsági fokok kiszámítását. Amerikánál hibátlanul rajzolja meg Marajo óriási szigetét az Amazonas torkolatában.

Nos, ezt a szigetet csak 10543-ban fedezték föl, és a térképrajzolók egészen a XVI. század végéig csak nagyon nehezen tudták jól elhelyezni a térképeken. Ábrázolja az Andokot is, amely nem volt ismert Piri Reis idejében. A díszítésben átható egy láma is, annak a vidéknek a jellemző állata. Az európaiak viszont akkoriban még nem ismerték a lámát. A térkép feltünteti a Malvini (Falkland) szigeteket is, amelyeket csak 1592-ben fedeztek fel.

Vannak azonban ennél is meglepőbb pontok, amelyek arra utalnak, hogy a térkép ókori forrásokon nyugszik. Van rajta például két nagy sziget – valamivel az Egyenlítő fölött – amely napjainkban már nem létezik (de a helyzetük megfelel azoknak a tenger alatti hátságoknak, amelyek a Szent Péter – Szent Pál sziget alatt vannak, az admirális azonban ezeket az Atlanti Óceán északtól délre átszelő hátság átjárójához helyzete. Más szigeteket a Déli Sarknál ábrázolt, ezek az antarktiszi vastag jég alatt rejtőznek, Ezeket a szigeteket csak 1958-ban fedezték föl. A térkép az alexandriai könyvtár nagyon régi iratain alapulnak.

Talán Atlantisziak végezték a különleges tudást igénylő munkát, talán mások? Ezek a térképek katalogizálva, szakértő szervezetek rendelkezésére állnak. Lehetetlen, hogy hamisítás volna, ám a szkeptikusok tudomást sem vesznek róla.
Hasonló rejtélyes térképeket egyébként másutt is találtak. Például Oronteus Finnaeurs (1531) térképének egy része hihetetlen pontossággal ábrázolja az Antarktiszt, megszabadítva azt a mindent beborító jégtől. Ez azt jelenti, hogy úgy tárja elénk a földrészt, amilyen Krisztus születése előtt négy ezer évvel lehetett.