Táncosnő, kurtizán és kém. Az előbbieket büszkén vállalta, a kémkedést viszont élete végéig tagadta. Margarethe Gertruide Zelleként született Hollandiában, de annyiszor ismételte, hogy ő Mata Hari, kinek apja dúsgazdag maharadzsa, anyja pedig maláj táncosnő, míg a végén maga is elhitte.

A 15. században szinte minden európai városban működött bordélyház. A lányok elégedettek voltak a sorsukkal. Ha férjhez mentek, polgárokká váltak, ha megbetegedtek, vagy megöregedtek, a város gondoskodott róluk.

A prostitúció egyidős az emberiséggel. Ez lassan már a kisiskolásoknak is a könyökükön jön ki. Azt viszont jóval kevesebben tudhatják, hogy egykor minden nőnek kötelező volt pénzért a férfiak kedvére tenni.

Kleopátra (i. e. 69-30) Egyiptom utolsó királynője, okos asszony. Több nyelven beszélt, műveltségéről elismeréssel nyilatkoztak a római államférfiak. Valójában nem szép: nagy, görbe orra, hatalmas szája nem felel meg a kor szépségideáljának. Alakja viszont arányos és kecses, mi több, mesterien tudta sminkelni magát. Az első nő, aki a kozmetika minden trükkjét bevetette céljai érdekében. A férfiakat előkelő, finom modorával, érzéki mozdulataival és gyönyörű hangjával hódította meg.

Legutóbb ott hagytuk abba Aquitániai Eleonóra sztoriját, ahol a legizgalmasabbnak tűnt: a még ifjú, mindössze 30 éves asszonyka két, kínkeservvel és kifejezetten főpapi parancsra összehozott leánygyermek megszülése után úgy döntött (életében először a férjével, Lajos királlyal egyetértésben), hogy inkább válik. Akarom mondani, semmisnek nyilváníttatja 15 évet megért házasságát. Eleonóra hagyja a két lányt, de viszi Aquitániát, amelyre így a Francia Királyság mégse teszi rá a kezét ...

Sok szempontból párhuzamba állítható a római császárság kora és a mi mai modern korunk a prostitúció megítélésében. Mindezek mellett azonban azt is meg kell jegyezzük, hogy a római világ alapvetően patriarchális jellege a mai életviteléhez és életszemlélethez képest sokkal szélsőségesebben alakult.