| Honlap-menü |
 |
| | |
 |
| A fejezet kategóriái |
|
| | |
|
| Mini-chat |
|
|
| |
|
| Statisztika |
|
|
Online összesen: 2 Vendégek: 2 Felhasználók: 0 | |
|
|
 |  |  |
|
A katalógusban található bejegyzések összesen: 412
Mutatott bejegyzések: 1-10 |
Oldalak: 1 2 3 ... 41 42 » |
Az orvoslás egyidős az emberiséggel. Sok mai, modern egészségügyi
eljárás alapjait fektették le régen, mégis, a középkori orvoslásról
mindenkinek a nevetséges, kifejezetten kártékony, fájdalmas kúrák,
kezelések jutnak eszébe - megalapozottan. Lássuk ezek közül a
legsokkolóbbakat!
|
LONDON. Az orvosi célú
kannibalizmus a korai Európa történetének egyik legfurcsább orvosi
praktikájaként vonult be az orvoslás történetébe. Sokáig tartotta magát
ugyanis az a nézet, hogy a mumifikálódott emberi hús fogyasztása
alkalmas, sőt ajánlott a betegségek kezelésére. |
 Az elmegyógyintézeteknek valószínűleg sosem lesz jó hírnevük. Az
1700-as években azonban rosszabbak voltak – szándékosan. Philippe Pinel
volt az a személy, aki miatt megváltozott ezeknek az intézeteknek az
elméleti irányítása. |
 A középkori orvosi módszerek mai szemmel nézve kegyetlennek minősülnek,
rengeteg felesleges szenvedést okozva a betegnek, aki bele is hallhatott
a "gyógyító" tevékenységekbe. A faluról falura vándorló orvosdoktor,
borbély és seborvos az érvágás, hánytatás, beöntés és köpölyözés
módszerével, valamint piócák segítségével próbálta "megtisztítani" a
beteget. Az érzéstelenítés és a megfelelő műszerek hiánya miatt a
betegeknek borzasztó kínokat kellett kiállniuk. |
 A középkorban igen gyakori, a nyaki mirigycsomók megduzzadásával járó
görvélykórt a népi hiedelem szerint a francia és angol királyok puszta
kézrátétellel tudták gyógyítani. A 11-12. századra kialakuló szertartás
még a 18. században is megszokott rítus volt az udvarokban, azonban
1825. május 31-e után már egyetlen király sem tette kezét a skrofulában
szenvedők sebeire Európában.
|
 Az ókori orvoslás már magas szintre jutott, ezt a középkorban az arab
medicina tudta egyedül továbbvinni, mert az európai középkor vallásos
gondolkodása miatt az orvoslás erősen visszaszorult – az egyházi falak
közé… |
A középkori sebészeti eljárások kidolgozatlanok és fájdalmasak voltak. A sebészek ugyanis túl keveset tudtak az anatómiai, érzéstelenítési és sterilizáló technikákról ahhoz, hogy megfelelően elláthassák a sérüléseket. Akinek valamennyire is kedves volt élete, annak nem volt más választása. |
|
A lelki zavarok és beszámíthatatlanná vált betegségek tisztázása, kezelése paradox módon egy kaotikus korhoz kötődik.
|
A zavart elméjű ember szinte minden korban nagy
érdeklődést váltott ki a magukat ebből a szempontból egészségesnek
gondolókból, de ez az érdeklődés nem feltétlenül jelentette az
együttérzést és az emberséges bánásmódot. Az emberiség történetének
legtöbb időszakában az elmebetegek sorsa a kiközösítés és az elkülönítés
volt. Amit ma mentális zavarnak, elmebetegségnek titulálunk és orvosi,
pszichiátriai esetnek tekintünk, az egyes időszakokban más és más
magyarázatot és "kezelést" kapott.
|
 Rovatunk mai részében ismételten egy elmegyógyintézetet mutatok be
nektek, a soron következő helyszín ezúttal New York állam Rockland
megyéje. 1911-ben itt nyitotta meg kapuit a William Pryor Letchworthről
elnevezett intézmény, amelynek eredeti célja a mentális és/vagy fizikai
fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek megfelelő elszállásolása,
ellátása és foglalkoztatása volt. A festői tájjal körbevett gigászi
területen 130 kiválóan megtervezett épület állt ezt a célt szolgálva, az
akkoriban legkorszerűbb eszközökkel és berendezéssel felszerelve várva
pacienseit. |
| |
 |  |  |
|
| Belépés |
|
| | |
|
| Keresés |
|
| | |
|
|
